Tóth Dániel: Egyházi Almanak (Pozsony, 1833)

101 * kegyelmessebb záloga, az ö kijelentetett beszéde 9 az О és Ujj Testamentomi Szent Irás s s kivált az Ejvangyeliorn. Nints e' föld kerekségén olly könyv, melly annyi, mind világi, mind erköltsi hasznot tett volna, a' gyarló emberi nemzetnek. Ennek kö­szönheti az ujjabb világ, az Istenről, az emberről, az ö végtzéljáról 's annak esz­közeiről való helyessebb isméretekét, — ennek, a' nagyobb elme világosságot, ta­nító Igét, oskolákat, a' tisztább, szelídebb erköltsöket, a' kórházakat, a' jóltévö in­tézeteket. Ennek közőnheti a' polgári ál­lapot , az igasságosabb törvényadást, és annak kiszolgáltatását, — a' haza szere­tettel párositott közönséges felebaráti sze­retetet, — ezt a' felséges emberiséget, mellyhez, mint földi nagy tzélhoz siető lépéssel közelget. Ennek, az Aszszonyi nem, és a' közrend az ö emberi, polgári rangját, szabadságát. — Ennek, minden edgyes Keresztyén hivő lélek, az ö elmej­je vidám munkáságát, szivének nyugalmát, — 's ennek idvezittö tudománya kiséri a' világi élet tsábitó kísértetei, vagy tsűggesz­tö nyomorusági közt is tántoríthatatlan lépéssel az emberi élet vég tzéljáig, a' halálos ágyig. Söt mint egyedül hiv ba­rát, mint szerelmes édes Anya, a' mint gyenge korunkba el indította tántorgó lé­pésünket, az erköltsi-vallási oktatás által, a' világosság és kegyesség ösvényén,

Next

/
Oldalképek
Tartalom