A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1942.

1942. május 6-7.

1942. május 6. — 64—65—66. 117 tesz határozott javaslatot, de jelentésének egyik része a szóbanforgó kérdésben nagyon tanulságos: „Iskolánknak alapítványa van arra a célra, hogy évenként 2—3 tanárjelöltet segélyezzen. Jelenleg is 3 tanárjelöltnek évi 500—500 P ösztöndíjat ad egyetemi tanulmányai idejére az iskola. A segélyezett jelöltek az oklevél megszerzése után szolgálatukat kötelesek a gimnáziumnak felajánlani." Valósággal megdöbbentő Marosvásárhely (fiú) jelentéséből a következő rész: „Míg a román uralom alatt érettségizett tanulóink közül minden évben többen mentek -tanári pályára, a két utóbbi évben egyetlenegy tanulónk sem választotta azt élethivatásul. Ennek egyedüli oka az, hogy a visszacsatolás után érettségi vizsgálattal havi 200 pengős fizetéssel járó állásban helyezkedhetnek el, gyorsabb előlépés lehetőségével, mint a tanári pályán. A tanári utánpótlás biztosításának egyetlen eszköze és módja a fizetésnek emelése volna." Budapest javaslatára legyen szabad megjegyezni, hogy a kívánság: az egyetemes konvent tegyen lépéseket a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnál aziránt, hogy tanárainkat jobban fizetett állásba ne vigye el, nem teljesíthető. Éppen az egyetemes konvent az, amely nem akadályozhatja meg református tanárainknak boldogulását, ellenben az állami javadalommal mindenben egyenlő javadalom biztosításával, az érdemes munka elismerésével bírhatja maradásra a tanárt. Sárospatak előbb ismertetett ösztöndíjadományozásával kapcsolatban pedig azt kell megjegyezni, hogy lehetővé kellene tenni, hogy ha Sárospatak az ösztöndíjas tanárjelöltet bármi okból alkalmazni nem tudná, az ilyen tanárjelölt a többi iskolánk rendelkezésére állhasson. Most is az a helyzet Sárospatakon, hogy jelentése szerint 8 év alatt csak 1 tanárra lesz szüksége, s most is, minden évben 3 tanárjelölt tanul ösztöndíjából. Előreláthatólag kettőt tehát feleslegesen taníttatott. Az ismertetett jelentésekből megállapítható, hogy tanárhiány már is mutatkozik, a tanárhiány évről-évre nő,, az utánpótlásról gondoskodni kötelességünk. Az egyetemes konvent az egyetemes tanügyi bizottság javaslatára: 1. ismételten és nyomatékosan utasítja a gimnáziumok és leánygimnáziumok igazgatóit, hogy a pályaválasztás előtt álló ifjakat a tanári pályán való elhelyezkedés lehetőségéről a tanév második felében évről-évre tájékoztassák; 2. felkéri az egyetemes konvent elnökségét, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszternél a tanári fizetés olyan ren-