A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1937.

1937. május 3-4.

4 ' 1937. május 3. — 19—20. II. 3.), valamint Pál apostollal (Eféz. V. 16.), hogy „az idők és a napok: gonoszak". Aki nyílt szemmel figyeli meg a világ eseményeit, annak meg kell látnia, hogy nemcsak elszigetelten, de milliós tömegeknél a hitetlenség, a nyilvános istentagadás és a vallás, főleg a keresztyén vallás ellen irányuló vad és fékezhetetlen gyűlölet leplezetlenül megnyilatkozik, sőt több államban- a hatóságok célzatosan és a propaganda többféle eszközével törekesznek főleg a gyermekek és az ifjúság leikében istentagadó hatást kelteni. , Míg egyfelől tudósok — most csak a legnagyobb csillagászokat említem — a világegyetem csodái felett álmélkodva hirdetik az élő Istennek folytonos és böics munkáit, addig tudatlan és tanulásra nem is vágyakozó százezrek kigúnyolnak sok d'rága lelki értéket, amely határokon innen és határokon túl többmillió magyar református előtt is a Mindenhatónak tökéletes ajándéka, hivő életünknek büszkesége és vigasza.. A mi Urunk Jézus Krisztus tanításaival szemben itt-ott még hazánkban is a modern pogányságnak különleges formái jelentkeznek, olyan különcködések, amelyek az utánzásra hajlamos fiatalság körében mégis kelthetnek valamiféle hatást. Az is szomorú, amit a franciaországi reformátusok jelenlegi vezére, Boegner úr

1) ez évben úgy fejezett ki: egyes államokban az emberek milliói elfordulva Istentől, a technika, a gép, a világi gazdagság és az anyag rabszolgái lettek s ilyképen a teljesen közömböseknek nagytömege elveszett az egyház számára. Ezenfelül van egy másik veszedelem is. Sokan vannak közöttünk, — magam is évtizedek óta unos-untig ismétlem, — akik valljuk és hirdetjük, hogy meílőzhetetienül szükség van igazságosabb, emberiesebb és keresztyénibb gazdasági és társadalmi rend're és e végből új törvényhozási és kormányzati intézkedésekre is. Szemben a haladó és fokozatos fejlődéssel, ameiy a világtörténelem több korszakában hazánkban is jelentkezett, a mult század 90-es éveitől kezdve az anarchizmus, az utolsó két évtizedben pedig a bolsevizmustörekszik arra, hogy a hatályban levő jogrendnek és gazdasági állapotoknak teljes elpusztításával, illetőleg forradalmi lerombolásával új állapotokat idézzen elő. Különösen az anarchisták fanatikusan hirdetik, hogy az előálló semmiből ők fognak a jelenleginél jobb rendet teremteni. J) Préskient de la Fédération Protestante de Francé, Revue Protestante, 14eAnnée No 1. 1937. Janvier, 9—10. 1.