A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1937.

1937. május 3-4.

JEGYZŐKÖNYV. ELSŐ ÜLÉS. 1937. május 3-án d. e. 9 órakor. Elnökök: Ravasz László dr. püspök és Balogh jenő dr. egyház­ikerületi fő,gondnok. A jelenvoltak névsora az 5/1937. számú határozatban foglaltatik. 1. Ravasz László dr. dunamelléki püspök a Máté 10:26—39. bib­liai rész felolvasása után buzgó imádsággal kezdi ímeg az ülést. 2. Balogh Jenő dr. dunántúli egyházkerületi fogondnok az egye­temes konventnek Budapestre, 1937. évi május hó 3-ának dé'előtt 9 órá­jára összehívott gyűlését a következő beszéddel nyitja meg: Fötiszieletű és Nagyméltóságú Egyetemes Konvent! Amikor tegnap az Egyetemes Konvent képviseletében a Nagyságos vezérlő Fejedelem emlékszobra előtt állottam, élénken megújult lelkem­ben (hisz évtizedek sora óta sohasem halványult el) II. Rákóczi Ferenc­iek „Istennel, a hazaért és szabadságért", a nemzeti függetlenségért, milliók előtt ma is drága történelmi alkotmányunkért folytatott neme* küzdelme és az ő áldozatkészségének, sőt önfeláldozásának dicső em­lékezete. Nemzetünk és egyházunk javára újból munkába állva, bizonyára • a Főtiszteletü Konvent -minden egyes tagja nevében is kijelenthetem, hogy tanácskozásainkban és határozataink hozatalánál vezetni fog ben­nünket, — hogy Rákóczinak egyik mondását változtatva idézzem, — magyar hazánknak és sokat szenvedett népünknek igaz szeretete, amely­től nem választ el bennünket sem az elénk tornyosuló feladatoknak tö­mege és nehézs'ge, sem szegénységünk. Szükségünk Is van nagy férfiak péidaadására, mert korunkban el­.mondhatjuk az ó-testamentumi két prófétával (Ámos V. 33. és Mikeós

Next

/
Oldalképek
Tartalom