A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1900-1901.

1901. április 17-20.

228 G) melléklet; olvasandó le az elmélet. A műfajok jellemző sajátságait hasonlóan egy-egy kiváló mintán (Kölcsey Védelme P. J. számára, Kisfaludy K. Mohácsa, Zrínyi eposza, Jókai beszélye) szemléltetve, foglaljuk röviden egybe. Különben a nyelvtannak, a szerkezettani és műfaji elméletnek tárgyalásával a lehető 1-egmérsékeltebben foglalkozzunk. E tekintetben az iskolának és tankönyveknek eddigi ismeretes túlzásait az a körülmény magyarázza, hogy nyelvtani és esztétikai irodalmunk forrongásai miatt tanárok és tankönyvírók tanulva igyekeztek tanítani s ezt a középiskolának kellett sinylenie. Az anyanyelv tanából a középiskola alsó osztályaiban nincs többre szükség, mint amennyi a latin s később a német nyelv eltérő sajátságainak megértésére segit, s kétséges esetekben, a nyelvi helyesség iránt, útba igazíthat; az aprólékos szabályok egybeállítása helyett, szóban és írásban való gyakorlati hibátlanságra, a biztos érzék fejlesztésére vigyázzunk. A gimnáziumi folyam végén aztán sorra kerül a nyelv történeti fejlődésének és egész rendszerének érettebb észszel való áttekintése. Szinnyey József A magyar nyelv rendszere rövid előadásban — e czélra hasznavehetőleg szerkesztett könyvecske; felhasználandók e mellett olvasmányokul magyar nyelvtudományi irodalmunknak egyes becsesebb termékei. A magyar nyelv és irodalom tanítás végczéljának elérésére kiváló jelentőségűek az Írásbeli dolgozatok. E tekintetben a tanterv csupán a rendtartásszerűleg követelendő (javítás és osztályozás ala eső) dolgozatok számát és minőségét jelzi. A feladatok minőségét illetőleg súlyt helyez a tanterv arra, hogy már a legalsó tokon, a helyesírás, nyelvtani alakok, mondatszerkesztések gyakorlása kedvéért is, jól előkészített módon, bármily egyszerű, de mindig összefüggő, egy egészet tevő (kérdő-felelő, leíró, elbeszélő, párbeszédes alakú), fogalmazás-számba menő dolgozatokat írassunk. Az ily dolgozatok s általában a magyar fogalmazványok minden fokon, természetesen csak mérföldmutatói lehetnek azoknak a tollgyakorlatoknak, amelyek nélkül alig telhetik el egyetlen leczkénk is. A tanulókkal évről-évre megtartandó naplójukba kell jegyeztetnünk minden egyes iskolai olvasmánynak, eleintén egy pár egyszerű mondatba foglalt vázlatát, később taglalásának olyan végeredményeit s olyan tételeket belőlük, amelyekre tanításunk folyamában mindvégig támaszkodni fogunk, továbbá az összefoglaló rövides tanulságokat, igazságokat, általánosításokat. E bejegyzések kezdetben előírás, majd tollbamondás után történnek, a negyedik évben már szabadon fogalmazandók; hozzájok járúlnak az V. osztályon kezdve a házi olvasmányokról szóló bejegyzések. A helyesírásnak, a körülményesen tárgyalt tételek, gondolatok találó kifejezésének, az írásba foglalandók kiválogatásának, elrendezésé-