A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1899_jun_14.

1899. július 14.

JUNIÜS HÓ. 10. 27 kötött alap- és államvizsgálat, szigorúan meghatározott tanidő stb Ma, a midőn a kor uralkodó áramlata a fiatalságot is magával ragadva, az eszményiért való lelkesedés, a nemesebb becsvágy kialvóban van; a midőn még a kötelességteljesítés is erényszámba megy s ha valaki a közérdeket tartva szem előtt, kötelességén felül igyekszik érvényesíteni munkaerejét és tehetségét, félreértéssel, gyanúsítással s a legtöbb esetben hálátlansággal találkozik t az igazi tanszabadság értékét vajmi kevesen tudnák megbecsülni. És pedig — vigasztalhatjuk magunkat — nemcsak nálunk van ez igy, hanem még Francziaországban is, a hol azon az enquéten, melyet a jogi szakoktatás ügyében a hetvenes években Jules Simon, az akkori közoktatásügyi miniszter hivott össze, a legkiválóbb szakemberek, köztük a valódi szabadelvűségnek olyan oszlopemberei, mint például maga Jules Simon is, egyhangúlag a jogi vizsgálatok szaporításában állapodtak meg. miután mindannyian elismerték, hogy a franczia fiatalság zömét kényszeríteni kell a tanulásra. Ma tehát a tanszabadsággal — megengedjük — össze nem egyeztethető időközi vizsgálatok úgy tekintendők még, mint nevelési eszközök, melyek rászorítván a fiatal embert a komoly munkára, a kötelességteljesitésre, előkészítik azt a szebb időt, a midőn majd az 1848 : XIX. t.-cz.-ben kifejezett elv testet ölthet magára. De épen mert ezt tartjuk az időszaki vizsgálat rendeltetésének : a mi meggyőződésünk szerint annál hatályosabb fog az lenni, mennél inkább biztosítja a tantárgyak alapos elsajátítását, s az azok mélyébe való behatolást Ebből a szempontból, ha elfogadjuk Nagyméltóságodnak amaz elvét, hogy a jogi szakoktatás helyes alapját a történelmi tárgyak képezik s hogy azokkal semmiféle tőlök távolabb álló tárgyat az oktatás kezdetén nem szabad összevegyiteni: akkor az alapvető vizsgálatot két részre osztanók olyformán, hogy a joghallgatók az első év végén a római jog és a magyar alkotmány- és jogtörténetből, a második év végén meg az egyházjog és az európai jogtörténetből tennének vizsgálatot. Ha ellenben figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy a megfelelő alapelvek ismerete nélkül amint a jogtudományokban, úgy az államtudományokban sem lehet előhaladni : akkor czélszerűnek mutatkoznék a második alapvizsgálat tárgyai közé fölvenni a közgazdaságtant, mint alapvető államtudományt. Az alapos jogászi képzést a mily mértékben előmozdítaná az alapvető vizsgálat ilyetén kettéosztása, bizonyára ép oly mértékben javára fognak annak szolgálni a Nagyméltóságod által tervezett szemináriumok, melyeknek szervezését már a nyolczvanas évek elején Nagyméltóságod egyik Szemináriumok.