A Magyarországi Reformált Egyház Egyetemes Konventjének Jegyzőkönyve 1890-1894.

1891. április 7-12.

4 1891. ÉV 1. Első ű 1 é s. 1891. Április hó 7-én. Elnökök: Kun Bertalan, püspök; Id. Báró Yay Miklós főgondnok. Jegyzők: Kovács Ödön és Tóth Sámuel. 1. Egyházi elnök Kun Bertalan püspök buzgó imája után, világi elnök Id. Báró Yay Miklós következő beszéddel nyitotta meg a konventi üléseket: Főtiszteletü s Méltóságos konvent! Jó Istenem kegyelméből néhány nap múlva ismét egy év telik el, mióta szeretett hitfelekezetem legfőbb egyházi hatóságát, a főtiszt, s méltóságos egyetemes konventet személyesen üdvözölhettem és tisztelhettem. Egy év sok idő annak, ki immár 89-ik életévének utolsó napjait számítja; és váljon lesz-é? lehet-e alkalmam többé, hogy igy együttesen üdvözölhetem a mélyen tisztelt konvent tagjait? az a jövő titka, melyet vizsgálni nem lehet és nem is akarok; nyugodtan várom a jövőt, a bölcs gondviselés intézkedését felőlem, melyen megnyugodni megtanultam. Egy óhajtásom van, hogy a mily őszinte szeretettel és szent kegyelettel csüggtem szeretett egyházam ügyein, egy csekély helyet nekem is biztosítsanak hitfelekezetem igaz tagjai jó emlékezetökbeu és szivökben. Főtiszteletü és Méltóságos konvent! A lefolyt egy év egyházunk életére vonatkozólag is fontos és nevezetes eseményeket jelez; melyek mutatják, hogy mily más időket élünk most, ö^zehasonlitva ezt azon korszakkal, melyben én az egyházi téren működésemet megkezdettem és több évtizeden keresztül folytattam is. Mily más szellem, a valiási türelemnek, igaz keresztyéni gondolkozásnak s eljárásnak milyen más alakjaj tükröződnek vissza a fel-felmerülő eseményekben és tényekben. Átéltem, hisz ott voltam és némileg csekély erőmhöz képest tényezőképen is szerepeltem hitfelekezetem részéről, azon vallásügyi kérdések megvitatásánál és eldöntésénél, melyek az 1843 —4-ik évi országgyűlést hazánk történetében mindörökké nevezetessé teszik.