A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. augusztus

— 40 — A felhívásnak 29 egyházközség tett eleget, a legkülönbözőbb szem* pontokból mérlegelve a javaslatot. Van, amelyik egészen félreérti a javas* latot, arról számol be, mi van meg jelenleg abból, amit a tervezet tartalmaz, van, amelyikben a tervezetben foglalt minden kívánság megvalósulva van, tehát a tervezet szinte felesleges, van, amelyik a családra, van, amelyik az iskolás* és serdülő gyermekekre helyezi a fősúlyt, van, amelyik az anyagi oldalt állítja előtérbe, s ezen belül kívánja a központi pénztár felállítását, a szövetkezeti élet kialakítását, alig van 3—4 a jelentések között, amelyik teljes egészében végig megy a tervezeten, s annak minden egyes pontját érinti, de a legtöbb általánosságban helyesli a javaslatot és a benne 'levő elvek megvalósítását szükségesnek tartja. Egyházmegyei közgyűlés megállapítja, hogy a tervezet egészen alkalmas arra, hogy egységes közszellem alakuljon ki a magyar ref. egyház társadalompolitikai és gazdasági életében, ezért azt kiindu* lási pontnak a maga részéről is elfogadja és megvalósítását óhajtja. 81. A 196/1941. sz- zsinati határozatra az önálló kántorok felemelt családi* és korpótléka kötelező kiszolgáltatása tárgyában egyházmegyei közgyűlés javasltaa a következő: Az E. T. I. tc. 49. §*a szerjnt a kántorok a tanítókkal egyenlő rendelkezés alá esnek. Az E. T. IX. tc. 5. § b) pontja értelmében a kántorok a lelkészi nyugdíjintézet jogosított tagjai. Akár a tanítók, akár a lelkész jellegű egyének közé számítjuk is őket, úgy a családi*, mint a korpótlékot fizető szerv mindegyiknél az állam. Ezen az alapon a kántorok részéről kíványt javadalom megadása, intézményes biztosítása az állam feladata. Kerestessék meg a kultuszminisztérium, hogy vállalja az ön* álló kántorok családi* és korpótlékának fizetését. 82. A 200/1941. sz. zsinati határozatra — megszűnő egyházközségek vagyonának hová háramlása felől alkotandó jogszabály és a megszűnéssel kapcsolatos kérdések tárgyában — az egyházmegyei közgyűlés javaslata a következő: \ [ j Az egyházközség megszűnésének kimondására az E. T. I. tc. 18. §*a szerint az egyházmegyei közgyűlés jogosult az egyházkerü* leti közgyűlés jóváhagyása mellett. így ez a kérdés újabb szabályo* zásra nem szorul. A megszűnő egyházközség vagyona az egyházmegyére száll* íjon és az egyházmegyei szórványgondozás, esetleg misszió cél* jait szolgálja. Ha az egyházközség újra életre kelne, vagyona visszaszáll reá. 83. A 208/1941. sz. zsinati határozatra — a lelkészi* és kántori stólák megváltása tárgyában — az egyházmegyei közgyűlés javaslata a következő: A stólafizetés mai rendszere különösebb megterhelést nem jelent, annyival kevésbbé, mert egyházkerületünkben a stóla ösz* szege nagyon minimálisra van megszabva, s a szegénysorsú híve* ket még ennek a fizetése alól is mentesíti a legtöbb lelkipásztor és tanító. így a stóla megváltásra nincs szükség. 84. A 209/1941. sz. zsinati határozatra — az özvegyi kegyeleti félév törvényhozás útján megváltoztatása tárgyában egyházmegyei közgyűlés úgy határoz, hogy az özvegyi kegye* leti félév megváltoztatására nincs szükség.