A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1940. augusztus

— 5 — élet minden jelentős mozzanatáról való hálás emlékezésben is, hiszen lelkében hordozza nemzeti múltjának minden drága emlékét, azokat is, melyek az öröm rózsáit nyitják ki arcán, s azokat is, melyeknél gyászba öltözik a magyar lélek és okulásul, vagy példaadásul lelke mélyéről hozza ezeket elő az emlékezés és emlékeztetés szemhatára elé. Ma még csak gondolatban szállunk el, — de Istenbe vetett erős hittel hisszük, hogy a két évvel ezelőtt útjára indult történelmi igazságszolgáltatás tovább vezető és feltáruló útjain valósággal is eljutunk és színről-szinre is meglátjuk a magyar lélekben annyi szeretettel körülvett drága Erdélyország megszentelt földjén : kincses Kolozsvár városában ma is álló azt a házat, ahol 500 esztendővel ezelőtt (1450. évi február 23.) meglátta a napvilágot minden századok legnépszerűbb s az Árpádok kora óta Szent István koronájával legméltóbban ékesített vérünkből való nemzeti királyunk: Hunyadi Mátyás király. De felkeresi ma emlékező lelkünk azt a későbbi századokban császári otthonná lett s a magyar nemzet életében annyi gyászos emléket hordozó bécsi palotát is, amelynek falai között 450 évvel ezelőtt (1490 április 0., nagypéntek) ennek a nagy királyunknak élete leáldozott. Két kiemelkedő s egymással kiegyenlíthetetlen ellentétben álló évforduló: születés és halál, kezdet és vég — nemcsak a nagy király személyével, de a két évforduló közé eső, majd az utóbbit: az elmúlást követő történelmi eseményekkel való vonatkozásaiban is. Az elsőnél — napja kelténél — útjára indul egy folyásában dicsőséget hordozó és magyar nemzetére dicsőséget sugárzó Ígéretes élet, a másodiknál — napja leáldoztánál — vigyázó őrszem nélkül, vezér nélkül marad az a hatalmas bástyaerőd, melyet jövőbenéző és jövőbelátó szemmel, mindenkor csak nemzete érdekét szolgáló, szinte diktátori kemény elszántsággal 32évre terjedő országlása alatt alkotásaiban ésintézményeiben nemzete javára megépített s uralma idején annyi belső és külső ellenség ádáz ostroma ellen törökverőhősapjától rá is átöröklődött példátlan hősiességgel megvédelmezett: —- s alig pár évtized multán a törpe utódok kezén vezér és védősereg nélkül marad a hajdan bevehetetlen harcierőd, leomlanak az erős bástyafalak s a nemzet életének vészektől hányatott hajója Mohácsnál szenvedett századokra kiható hajótörést. A nagy királynak e két évforduló közé eső országlása idejéből a történelem Múzsája fényes lapokat írt be a magyar nemzet történetkönyvébe. Gyermek király elődének: V. Lászlónak halála után kemény télben királyválasztó országgyűlésre felsereglett s a Duna jegén táborozó köznemesség trónbetöltő határozata 18 éves korában hívta el a magyar királyi trónra s ehhez a hős apa érdemeit is meghálálni akaró határozathoz a budai várban a trónbetöltés kérdéséről már hetek óta vitázó, előjogaikra féltékeny s a saját érdekeiket a közjónak mindig elébe helyező feudális főnemesség és főpapság is kényre-kedvre hozzájárult nem utolsósorban azzal a hátsó gondolattal, hogy az ifjúsága idején trónra emelt Hunyadi Mátyás alatt is osztozni fognak a hatalomban, mint játéklapdául szolgált gyermekkirály előde alatt cselekedték és tovább folytathatják kis királyos hatalmaskodásaikat. Ám ha a fiatal Mátyás királynak számolni kellett ezekkel a hatalmaskodásra mindig kész főrangúakkal, felettük messze kimagasló egyéni kiválóságai révén ntár uralma kezdő éveiben is hatalmas erély-