A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1940. augusztus

— 6 — lyel, — később pedig még fokozottabb ütemben és elszántsággal szabadította fel magát azok alól a korlátok alól, — melyeket mindig a nemzet javára néző működése elő a rendiség emelt s letörte a hatalmas és ellene többször idegen uralkodókkal is konspiráló oligarchákat, megszervezte a saját irányítása alatt működő s a rendiségtől független központi kormányzást, — függetlenítette a rendiségtől a hadügyet, s a megbízhatatlan és veszély idején kellő mértékben rendelkezésre sosem állott, s az egységes vezérletet ismerni nem akaró banderiális és telek katonaság helyett az akkor uralkodó hűbéri formáktól teljes eltérően önálló hadsereget létesített s ennek fenntartására az ereje, hatalma, tudása és tekintélye előtt hódolni kénytelen országgyűlésekkel áldozatokat is vállaltatott, jogrendet teremtett a jogot és emberiességet tipró erőszak ellenében, megkönnyítette és meggyorsította az igazságszolgáltatás menetét, s a rakoncátlan nagyurak, a nagyobb nemesek megrendszabályozása végett a bírósági ügyek végső intézését magához, saját Kúriájához vonta s ezzel a királyi intézkedésével Európát nagy részében megelőzve a "közigazgatástól elválasztott hivatásos bíráskodás alapját vetette meg. Külpolitikája is egészen új utakon haladt, — hallotta az országot délről fenyegető török veszedelem morajlását s bős atyjának példáját követve igyekezett is ezt a veszélyt elhárítani, de mert hiába várt arra, hogy Európa egymással torzsalkodó országai vele együtt keresztes hadjáratra gyűljenek össze, uralma elején nem mérhetett a keresztyén nyugatot fenyegető pogány hadakfa halálos csapást, — ezért velük szemben csak a védelemre szorítkozott, s mint nyugatra néző államférfi, nyugat felé követett hódító politikát, hogy a maga jogara alatt teremtsen egy középeurópai birodalmat a feltornyusoló török veszedelem eilen s szívós kitartással felemelte nemzetét Sziléziától Boszniáig. Karinthiától Moldváig terjedő s a délről fenyegető veszedelemmel szemben már belső rendjében teljesen biztosított ellenállóképes dunai nagyhatalommá. Korának ő volt a legnagyobb műveltégü magyarja, udvara, udvari környezete sugározza a renaisance kor haladó műveltségét. Mátyás király alakja megszépülve, óriássá nőve ma is ott él a magyar nép lelkében, tudja róla, hogy vérbeli katona, nagy hadvezér, törökverő apjának méltó utóda, roppant szervező erő. európai látókörű tudós és bölcs ember volt, hiszen ezekről a kiemelkedő tulajdonságairól a mondáknak, a legendáknak egész sora él ma is a nép ajkán, de nem ezek a tulajdonságai tették a nép lelkében legnagyobbá és örök emlékűvé, nem ezekkel gyújtott nemes alakját századokon át ragyogó fénybe vonó szeretet lángot a magyar nép lelkében, hanem azzal a tényével, hogy ő volt eladdig az egyetlen magyar király, ki törődött a nép bajaival, volt érzéke a szociális igazságtalanságok meglátására, mélységesen szerette a fajtáját s ezzel az átfogó nagy szeretetével meglátta a magyar faj zömét alkotó jobbágynép keserű sorsát s számára is követelte és az addig megtagadott szabad költözködési jog országgyűlési elismertetésével biztosította a szabad ember jogállását s ez a jobbágyság, ez a nagy népi tömeg Mátyás király uralma alatt rabtartóival szemben élvezte is a királyi hatalom teljes védelmét. Ezzel a tényével érdemelte ki a legigazságosabb király nevet s az igazságos Mátyás emléke századok óta ezért élt és fog élnL ezután is az iránta hálás magyar nép lelkében.