A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1938. augusztus

— 53 — előterjesztett indítványának egyhangúlag történt elfogadásával a városház tanácstermében az összes keresztyén felekezetek hitelveivel összhangzásban álló corpus nélküli sima kereszt kifüggesztését határozta el, — ezért az előadói javaslattal szemben — a felekezeti békesség és egyetértés megóvását tartván szem előtt, — ő is a Krisztus alakja nélküli kereszt kifüggesztésére tett indítványt. Több ielszóllalás a közgyűlésen ebben a kérdésben nem hangzott el és az elnöklő polgármesterül'által elrendelt névszerinti szavazás utján az előadói javaslatot 36 róm. kath. vallású bizottsági tag igen szavazatával 2 róm. kath., 2 református és egy izraelita vallású bizottsági tag nem szavazatával szemben a képviselőtestület határozattá emelte. A tényállásnak ezekben történt ismertetése után a inegfelebbezett határozat érvényességének és törvényességének vizsgálata előtt még felelni kívánok e helyütt az indítvány bizottsági és képviselőtestületi gyűlési tárgyalása során elhangzott néhány megjegyzésre, melyeket ott az előterjesztett nyilatkozatomon kivül álló minden további vitatkozást kerülni akarva az üléseken felelet nélkül hagytam. Az egyik ilyen megjegyzés a számbeli többség erejének feltétlen érvényesülésére való hivatkozás volt az egyik felszólaló képviselőtestületi tag ur részéről. Én, aki a törvény alkalmazásával állásom és hivatásomnál fogva egy életen át foglalkoztam és ma is foglalkozom, teljesen tisztába vagyok azzal, hogy a testületi közhatóságok a hatáskörűkbe eső kérdéseket, ha nincs azok megoldására egységes vélemény, többségi határozattal döntik el, de azt is tudom, hogy a többségi határozatnak csak ugy van érvénye és az annak alávetettekre kötelező és megnyugtató kihatása, ha ez a többségi halázozat a törvénytisztelet morális alapján nyugszik, mert a többségből sarjadó erővel a több felelősség, a több körültekintés is együtt kell hogy járjon, mert különben az erő alkalmazása erőszakká — diktatúrává válik. Kétféle módon lehet tehát többségi határozattal a kérdéseket elintézni : közmegelégedésre, vagy a köznyugalom íelkavarásával, tehát jól, vagy rosszul. Az előbbire példa a mindig róm. kath. többségű, de az idők szelleme által ihletett az a magyar törvényhozás, mely korábbi századok fajmagyar-pusztító küzdelmei után az evangélium szelleme által átitatott lelki sikra emelkedve, magyar íajiságából eredő magyar lelkiséggel ráébredt annak tudatára, hogy ennek a rokontalan, árva nemzetnek felekezeti megoszlást és felekezeti békétlenséget a pusztulás kárhozata nélkül tovább ismerni nem szabad és megalkotta az egész magyarságra, minden vallásfelekezetre és annak e hazában, bármelyik községben, tehát Veszprémben is lakó minden tagjára kiható egyetemes érvénnyel az 1848. évi XX. t. cikket, kimondván ebben, hogy: „E hazában törvényesen bevett minden avl Ids fele kez" t e kre nézve különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság állapittatik meg." Az utóbbira — vagyis a rossz elintézésre — pedig példa mindazon önkormányzati hatóságoknak, tehát Veszprém város képviselőtestületének határozata is, melyek ebben a kérdésben akár a sima, akár a corpusos kereszt, tehát felekezeti jelvény kifüggesztését határozták el, vagy ezt az önkormányzati hatáskörükbe egyáltalán nem tartozó kérdést arra vonatkozó hatáskörük hiányának megállapításán kivül bármely vonatkozásban is tanácskozás és határozat tárgyává tették. Nagy történelmi mélységek felett járnak a keresztyén felekezetek is és azok az önkormányzati hatóságok is, melyek ma a törvény-