A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1938. augusztus

tott soha felelős tényezőknek eszébe olyan intézkedést tenni, hogy középületeken, vagy azok termeiben felekezeti jellegű szimbólumok helyeztessenek el sőt a nem felekezeti jellegű iskolák termeire nézve az 1907. XXVII. t. c. 17. §-a ezt kifejezetten megtiltotta nyilván abból a megfontolásból, mert azok megengedése a felekezeti egyenjogúságot biztosító állami törvény ellenére felekezeti sérelmeknek lehetne kútforrása. Ezen törvényes rendelkezésekből s azok nyomán kialakult közfelfogásból következik, hogy felekezeti jelvények középületeken nem helyezhetők el. Bármily tiszteletreméltó célok vezetik is az indítványozót meg kell állapitanunk, hogy az a tiszteletreméltó szimbólum, melynek e teremben való kifüggesztését célozza, nem az egyetemes keresztyénség szimbóluma ; a református keresztyén egyház a Szentírásra támaszkodó hilelveivel, Isten tízparancsolatával és református hitvallásával meg nem egyezőnek tartja a corpussal ellátott keresztet, de egyébként is az a meggyőződése, hogy valahol valaki Krisztus keresztjét használja, ott csak egyet szimbolizálhat: Jézus Krisztus megváltó halálát. Csak akkor szabad és oda szabad tenni tehát a keresztet, amikor és ahol világosan és határozottan Krisztus megváltó halálát jelenti mindenki számára. Aki a keresztet, mint Krisztus szimbólumát igazán megbecsüli, az éppen ezekben a viharos, ellentétes jelszavakkal tele időkben nem fogja kitenni annak, hogy minden mást olvashassanak le róla, mintáz Isten megváltó szeretetét az emberek iránt. A corpus nélküli kereszt a református keresztyén egyház dogmatikai felfogásával nem áll ellentétben, sőt valljuk mi is, hogy a keresztyénség központi igazságát legteljesebben a kereszt szimbolizálja. Mindezt bizonyítja az is, hogy külföldi református egyházak a corpus nélküli kereszt jelvényét templomaikon, klenódiumaikon általánosan használják, — a magyar református egyháznak a kereszttel szemben való magatartását a vallásüldözések szomorú emlékei teszik érthetővé s ez magyarázza, hogy a kereszt egyházának érzi és tudja ugyan magát, de ezt a keresztet a lelkében kívánja hordani és nem kívánja azt világi jellegű profán viták színhelyének ornamentikájává avatni". Ezen deklarációszerü állásfoglalás után a kérdéshez Serák József prépost-kanonok ur szólt hozzá és az indítvány szerzői felelősségét a közgyűlés szine előtt is vállalva és hangoztatva, kijelentette, hogy az aláírók között nincs senki sem, akinek szándékában állt volna a más vallásúak hitelveit megbántani, de 'ha ezeknek fontos a hitelvi szempontok hangoztatása, az indítványozó római katholikusoknak éppúgy fontos ez ebben a kérdésben. Hivatkozott arra, hogy már több város is határozott ilyen értelemben, mint például Kecskemét, ahol a protestáns polgármester kezdeményezte ezt az akciót, tehát az ezeréves ősi város, Veszprém, sem maradhat le e téren, az előadói javaslat szerinti corpusos kereszt kifüggesztését javasolta és névszerinti szavazást kérő ivet adott át az elnöklő polgármester urnák. A képviselőtestületi ülésen még a róm. kath. vallású Stoll Ferenc bizottsági tag ur szólt hozzá e kérdéshez és tájékoztatta a közgyűlést, egy távirati uton vett értesülés alapján, arról, hogy a túlnyomó részben róm. kath. vallású polgárság által lakott Zalaegerszeg város képviselőtestülete az ottani róm. kath. egyház apátplébánosának a felekezeti békesség és megértés jegyében és ennek kifejezésre juttatásával