A Veszprémi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1938. augusztus

— 51 — dacára sic!) symboluma, hanem az evangéliumi szeretet jelvénye és igy nem látja akadályát annak, hogy ez a symbolum a városi közgyűlés termében kifüggesztessék. Ezen hozzászólások után jött létre az a bizottsági javaslat, mely március 9-én a közgyűlés döntése alá került. A közben eltelt 48 órai idő alatt azonban még az történt, hogy a polgármester ur áthidalni kívánván azt a szakadékot, mely ezen javaslat határozattá emelése esetén a város különböző vallásfelekezetekhez tartozó lakossága között támadhat, felkeresett engem március hó 8-án és megkérdezett arra nézve, hogy nem volna-e lehetséges ebben a kérdésben a képviselőtestületi üiésen egyhangú határozatot elérni, esetleg olyan expediens alkalmazásba vételével, hogy olyan értelmi javaslat terjesztetnék a közgyűlés elé, hogy a város képviselőtestülete elhatározná a kereszt kifüggeszését, a határozat végrehajtása tekintetében azonban bevárná Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságának folyó év április havában tartandó közgyűlésen ebben a kérdésben kialakuló állásfoglalását, ahová értesülése szerint a corpus nélküli kereszt kifüggesztése iránt tétetik indítvány és a városi képviselőtestület hozandó határozatának végrehajtását csak ekkor és a vármegyei törvényhatóság határozatával összhangban rendelné el. Én kijelentettem, hogy bár az a meggyőződésem, hogy semmiféle felekezeti symbolum s igy a corpus nélküli kereszt sem való profán tárgyalások színhelyére s ilyenek elhelyezését azok vallási és felekezeti symbolum jellegénél fogva és a hozzájuk fűződő hagyományos tiszteletet esetleg bántóan érinthető magatartás ki nem zárható lehetőségei miatt nem tartom bölcs intézkedésnek, békességre hajló szándékaink dokumentálása végett a polgármester ur által jelzett irányú indítványnak sem mellette, sem ellene nem fogok felszólalni. A polgármester ur Ígérete szerint el is járt ebben az értelemben, a közgyűlés napján délben azonban közölte velem, hogy ilyen értelmű közbenjárása nem volt eredményes és az indítvány szerzője ragaszkodik ahhoz, hogy a corpussal ellátott keresztre vonatkozó bizottsági javaslat kerüljön a közgyűlésen tárgyalás alá, ekként én feloldoztattam vállalt kötelezettségem alól és nem engem terhel a felelősség, hogy ebben a kérdésben nem volt a szükséges és egyedül lehetséges egyhangúság elérhető, nem kívánom azonban ezt a felelősséget senkire átháritáni, mert én cselekedeteimért és nyilatkozataimért a lelkiismeret nyugalmával vállalom a reám eső teljes felelősséget és nem hallgathatom el, hogy őszinte örömömre szolgál, hogy ebben a kérdésben nem történt copromissumos megoldás és igy minden kötöttség nélkül vallhatom lelkiismeretes meggyőződésemmel és a magyar törvények szellemének mindenben megfelelő azt az álláspontomat, melyet a városi közgyűlésen az indítvánnyal szemben — mint ott néhány bevezető szóban elmondottam — minden sajtói uton, vagy közbeszédben való félremagyarázást eleve kizárandó, — Írásból felolvasott és a jegyzőkönyvhöz becsatolt következő előterjesztésem foglal magában : „Az elhangzott indítványban egy felekezeti jellegű tiszteletre méltó szimbólumnak ebben a nem felekezeti tulajdonban álló és nem felekezeti jellegű nagyteremben való kifüggesztéséről van szó. A bevett vallásfelekezetek tökéletes egyenjogúságát és teljes viszonosságát biztosító 1848. XX. t. c. megalkotása előtt sem, — amikor pedig a római katholikus vallás államvallás volt, — de azóta sem ju3*