A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1937. augusztus

— 92 igy hangzik: A tudományokban ott kevés részt vehetsz. Azt hiszem, hogy ennek nagyon könnyen érthető az előzménye, mert hiszen nagyon kevés hely volt ebben az országban, ahol annyira lehetetlenné tétetett volna minden kulturmozgalom, mint ezen a vidéken. Ez a vidék hosszú időn át a templáriusok, majd a máltai lovagrend birtoka volt. Később II. Ferdinánd enyingi Török Bálintnak adományozta, hogy őt az ellenkirály Zápolya Jánostól a maga pártjára hóditsa. Majd, mikor Török Bálint visszapártolt Zápolya Jánoshoz, Ferdinánd a szigetvári hős Zrinyi Miklósnak adta. Ez időben török portyázó csapatok dúlták a vidéket, Zrinyi és Török Bálint egymás ellen folytatott harcai folytonos bizonytalanságot jelentettek, úgy, hogy itt a kulturának halvány csirái sem voltak feltalálhatók. Majd a Zrinyi család kihaltával III. Károly király egy idegen lovagnak, Marchio de Prienek adományozta Csurgót, kinek fia Marchio de Prie Antal János félvén ennek a barátságtalan, zord vidéknek vadonságától, olcsón eladta azt tolnai Festetics Kristóf nagybirtokosnak. Ennek unokája volt az a Festetics György gróf, akinek a mi féltve őrzött kincsünknek, ennek a gimnáziumnak a megteremtését köszönhetjük. Festetics György gróf, mint abban az időben a főrangú ifjak szokása volt, fiatal korában a császár és király hadseregében szolgált, de buzgott benne a magyar vér és mikor II. Lipót az 1790. évben összehívta a koronázó országgyűlést, akkor ő oly erősen kelt védelmére a magyar jogoknak, — a magyar vezényszó, a magyar tiszteknek a magyar ezredekhez való helyezése érdekében, — hogy e miatt kegyvesztett lett és elveszítve kedvét haza jött. Megalapította Keszthelyen az algimnáziumot és egyéb kulturális intézményeket, s látva, hogy itt a kultura áldásaiban se a jobbágyak, se a nemesség nem részesítheti gyermekeit, nemes szivének sugallatára hallgatva, felülemelkedve a felekezeti korlátokon, mint katholikus főúr alapította meg ezt a gimnáziumot. 1793. Mindszent havának 13. napján tartott egyházmegyei közgyűlésen jelenti be jószágigazgatója, Nagyváthy János a gróf kegyes adományát, amely szerint ingyen telket, továbbá a gimnázium építésére 6000 forintot, a tanárok fizetésére 4000 forintot adományozott a nemes gróf. Az egyházmegyei közgyűlés örömmel fogadta ezt az alapítványt s köszönő felirat küldését határozta el és határozatában a késő utódoknak is kötelessé-