A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1926. július

15 — Krisztus a világ elé szabott, s melyet az egymásután következő korszakoknak egyre jobban meg kellene közelíteni, sőt valósítani. A „legyetek tökéletesek, miképen a Ti mennyei Atyátok tökéletes" krisztusi eszményt igyekszik-e vájjon az emberiség csak kissé is megközelíteni ? A békesség, igazság, szeretet és jóság nem üres jogalmak-e a földön, megfelelő cselekedetek nélkül ? Feleljen meg e kérdésekre az a sok bűn, erkölcstelenség, igazságtalanság, harag és gyűlölködés, melyeknek szennyes hullámai özönvízként árasztják el a világot! Vehetünk-e kezünkbe újságot, anélkül, hogy annak lapjairól a legszörnyűbb bűnök, gyilkosságok, tolvajlások, csalárdságok sötét, ijesztő történetei ne borzongatnák meg lelkünket, érző idegeinket?! Más oldalról ott látjuk az életükkel könnyelműen játszó, azt maguktól bűnös kezekkel elvető öngyilkosok hihetetlen módon megnövekedett seregét, akik mind-mind a kellő erkölcsi alap, a hit és vallásosság hiányáról tesznek bizonyságot! Mindezek fokozott mértékben kell, hogy felhívják különösen a mi figyelmünket, a vallás szolgáiét, hogy e beteg, megromlott társadalom megmentése érdekében minden lehető eszközt ragadjunk meg 1 Hogy vigyük bele a krisztusi életideált a világba, önnön megtisztult és megnemesült életünk például való odaállításával; a hitélet, a vallásos érzés felkeltésével, hogy velünk és általunk, — mint a föld savai és a világ világosságai által meginduljon s kezdetét vehesse egy új, tisztább, eszményibb, Isten szerint való élet reneszánsza, minden téren s vonalon. Istené legyen a dicsőség, hogy e nagy vonásokkal rajzolt s talán kissé sötét színekkel aláfestett korképet, — mint az égnek felhők mögül előragyogó kékje az elborult tájat felderíti, s a szebb jövőt jelképező szivárvány színeivel sugározza be a hitélet újjáéledésének, a vallásos érzés fellendülésének több helyen tapasztalható örvendetes megnyilatkozása, melyeknek jótékony hatása a társadalmi s közéletben is észlelhető. Édes hazánk helyzete az elmúlt év alatt, a közelmúlt idők megrázkódtatásaihoz viszonyítva, aránylag csendes és nyugodt volt. A világháborús és az azt követő forradalmas évek apokaliptikus borzalmainak, rettenetességeinek emlékei az évek mulá sával mintha veszítettek volna intezitásukból 1 A kedélyek, a lelkek mintha nyugodtabbá, csendesebbé váltak volna. Az állam életében is, a jogrend, a közviszonyok szilárdabbakká váltak, mint pár évvel ezelőtt.