A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1916. július
jesitel, amit szent igédben igérsz, hogy kegyelmesen hozzánk térsz. Azért ne vess el minket orcád elől, hanem térj hozzánk ismétlen és ujitsd meg a mi napjainkat, mint valának a régi időben. Anyaszentegyházad építésére gyülekeztünk össze, oh de e szép és nehéz munkában, hazánk szomorú helyzete s jövőjének bizonytalan sorsa sötét borúval nehezedik keblünkre. Azért uram! te légy a mi őriző pásztorunk, akkor semmiben meg nem fogyatkozunk, te légy a mi pásztorunk és oltalmunk, hogy a gonosz ellenség ne árthasson nekünk. Világosságodat küld alá, hogy lábaink meg ne ütközzenek a botránkozás köveiben, bölcsességednek forrását nyisd meg előttünk, hogy abból merítve tudományt, végezhessük most lelki munkánkat egyetértéssel, békességgel anyaszentegyházadnak, egyházainknak, iskoláinknak felvirágoztatására, szivünknek vigasztalására, lelkünknek idvességére. Légy velünk hazánk szabadságáért folytatott küzdelmeinkben, harcolj mi ellenségeinkkel, te paizsodat ragadd elő, hogy megszégyenittessenek álnok ellenségeink s porba sújtva és megalázva érezzék hatalmad nagyságát s karodnak lesújtó erejét! Felséges Isten! egy alázatos könyörgéssel járulunk széked elé, most, midőn millióknak imája száll feléd az áldott békességért, hallgassad meg azt és csillapítsd le a háborúnak felkorbácsolt hullámait s engeszteld meg a gyűlölködő kebleket, hogy véget érjen a véres küzdelem s az annak nyomán keletkezett inség és nyomorúság, amely immár pusztulással fenyegeti népedet és romlással szeretett hazánkat. Elégeld meg immár azt a tengernyi vért, amely kiomlott s régi dicsőségünket hirdetve áztatja a földet, azt a sok siralmat, a mely ostromolja a magasságos egeket, azt a sok könnyet, amely záporként ömlik hadban küzdő szerelmeseinkért s deritsd fel a békesség fényes napját szeretett hazánkra s az egész világra, hogy téged áldva és magasztalva boruljunk le szent orcád előtt s dicsérettel áldozva, elődbe hálaadást hozva, magasztaljuk nevedet a szabaditásért, az áldott békességért, zengve a mennyei seregek