A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1906. március

— 6 — változtatásnak lényegét nézzük, ez esetben nagyon is indokolt. Nekünk nem abban van az erőnk, hogy miként nevezzük magunkat, hanem abban, a ki fő, t. i. a .Jézus Krisztusban s abban a nehéz munkában, a mely bennünket czélhoz vezet, a mi nem más, mint a szentek egyességének megvalósítása, isten országának e földön terjesztése, s az egész emberi nemzetség boldogítása. Ha ezt a célt nem tévesztjük szem elöl, igen mindegy az, hogy világ szerint miképpen nevezzük magunkat. A 8-ik szakasz pótolva lett. Ebben van említés téve arról, hogy az erdélyi ref. egyházkerületnek a Leopold féle diploma által biztosított és a több századokon külön állás folytán kifejlett alkotmányos szervezete ezentúl is érintetlen marad. Mint a két elözö zsinaton, ugy most is nagy vita folyt arról, hogy az egyházi törvények az erdélyi egyházkerületre nézve is teljes érvénynyel bírjanak s ez által megvalósíttassák a teljes egybe olvadás, a mi igen kívánatos volna. Azonban az eddigi állapot fentartása mellett is oly erős indokok és argumentumok hozattak fel, hogy a zsinat többsége nem látta ez alkalommal még célszerűnek és előnyösnek ezen állapotot megváltoztatni, — tekintettel arra is hogy ez a fentartása jogaiknak, csak pusztán belügyi autonom intézésére vonatkozik — de azt mégis kimondotta a zsinat, hogy a meghozandó egyházi törvények hivatalos kiadásában »függelékül« tétessék közzé az erdélyi egyházkerületnek, az egyházi törvényeinktől eltérő joga és alkotmányos szervezete, mely az egyház törvény 8. £-a szerint érintetlen marad. Ennélfogva uj törvényeink ezzel bövitve jelennek meg, s lesz alkalmunk az erdélyi ref. egyházkerületnek sokat emlegetett speciális ügyrendjébe és szervezetébe bepillantani. Minden esetre előnyünkre lesz ezekkel megismerkedni. Sorrendben akarok haladni, azért itt említem meg azt, hogy a 21. §-ban egészen uj, szokatlan, teljesen felesleges és egészen világi színezetre valló intézkedés lett életbe léptetve. Ugy látszik, hogy lassanként nem csak a törvénykezési, hanem a közigazgatási téren is behozatn ;k a polgári intézmények egyházunk szervezetébe. Hogy üdvös avagy káros hatással lesz-e ez egyházunk jövendő fejlődésére és a vallás-erkölcsi élet nemesítésére, azt a tapasztalás fogja megmutatni. Ellene is, mellette is sok érvet lehet felhozni. Nevezetesen kimondotta a zsinat, hogy minden gyülekezetben minden év május 15-ig összeállítandó két példányban a választók névsora, s ezen névsor alapján töténnek a