A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1893. március

Mely alkalommal: 1. A lábodi hitrokon gyülekezet templomában végzett közisteni tisztelet után, az iskolateremben összejött közgyűlési tagokat egyhm. gondnok ur szivélyesen üdvözölvén : a köztanácskozást megnyitotta. 2. Olvastatott nt. esperes urnák beterjesztett ezen jelentése : K agytiszteletű és tekintetes egyházmegyei Közgyűlés ! Az 1892-ik évi rendkívüli közgyűlés befejezésétől e napig, melyen ismét rendkívüli közgyűlésre jöttünk össze, alig néhány hónap mult el; s mégis nagy horderejű kérdést hozott napirendre, különösen a magyar protenstáns egyház jövőjét illetőleg, a folytonos haladást sürgető világ szellem. Ha volt valaha idő, mely igazolta, hogy a protestantizmus az emberiség szellemi életének élesztője; — ha voltak tények, melyek ellenmondhatlanul bizonyították, hogy a protenstáns egyház, minden államban, a nemzeti fejlődést nem csak elősegitő, de a fejlődéssel együtt haladó testület: e folyó esztendő fényesen igazolja, hogy a hitjavitás Istennek oly munkája, mely nélkülözhetlen volt az emberiség szellemi életének erőre ébresztésére, tespedésből felköltésére, munkásságának kifejthetésére, nézve; — a szemeink előtt véghezmenő tények meggyőzőleg tanúsítják, hogy hazánkban is a protestáns egyház a nemzeti fejlődésnek hatalmas tényezője, s ennek elválhatlan társa. A szabadság napjának sugarai mindig a protestáns egyház szikla ormaival találkoznak legelőször; áldásos tenyészetet ennek termékeny talajában idéznek elő Mint a íöldről felszálló párázatok termékenyitő eső alakjában a földre hullanak vissza: éppen ugy a protestáns egyház szabadságot lehelő csepjei termékenyitőleg hullva vissza az emberiség életmezejére, hatásos működésüket ennek keblében mutatják legelőször. A virradat őrei minden népnél a ^protestáns egyház tagjai, ezek költik munkára a szunyadókat, ezek ösztönzik példaadásukkal