A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1893. március

a tétovázó maradókat, ezek úttörői az emberiség; haladása ösvényé­nek, egyengetői a közjólét, közszabadság véget soha nem érő utjának. Ha valaki kételkedik abban, hogy a protestáns egyház minden államban a közszabadságnak, közjólétnek veteményes kertje: fordítson figyelmet az egymás mellett békésen haladó államokra; tekintse meg, hogy mindazon államok az ó és uj világ területén, melyekben túlnyomó számban vannak a protestánsok messze túlszárnyalja azon államokat, jólét, haladás tekintetében, melyekben nincs, vagy elenyésző csekély számban van a protestáns egyház, E tény egyszersmind ha­talmas czáfolata annak, hogy a protestántizmus, a keblében rejlő folytonos váltakozó munkára buzditó erő által a forradalmak elő­mozdítója, élesztője és gyámolitója; sőt ellenkezőleg — a tények tanukként kiáltanak — a protestántizmus a jogrend őre, a törvény­tisztelet tanítója; a szeretet tanának apostola. Azon államok pedig, • melyekben a népet a szeretet lelke vezérli, hol a törvénytisztelet alapja a biztonságnak, hol a jogrend szabályozója az erőnek, hata­lomnak biztos irányban haladnak a jólét mindig magasabb foka felé; karöltve tart lépést előre az ily államokban, a szellemi és anyagi gyarapodás és boldogság. De, mivel a protestántizmus ily mértékben alapja az emberi társadalom boldogságának, éppen azért nagy felelősség is nyugszik a protestáns egyház tagjain. Nem szabad talentumot elásó haszon­talan szolgához hasonlóvá lenni; nem szabad munkához az idő tizen­egyedik órájában kezdő napszámosnak lenni ; nem szabad megállva nézni az idő folyamának gyorsan haladó habjait ; hanem minden perczet felhasználni, tétlenségben nem szunyadozni. A protestáns egyház egyik erőteljes ága a magyar reformált egyház, s ennek virágzó és gyümölcsöző gaja a belső-somogyi ev. ret egyházmegye Hogy miként felelt meg kötelességének, hogy nem volt-e száraz, vagy terméketlen gaja az életerős fának: azt el­bírálni a kérlelhetlen történelmi bíróság lesz hivatott. Én ugy isme­rem egyházmegyénket, s teljes lelki örömmel tehetek vallomást e tekintetben, hogy igen sok tagja nem engedi magát senki által felül mulatni a verseny mezején, hogy az öt és egy talentumos szolgát hiveknek találtatnak a rájuk bízottakban Egyházmegyénknek lelkészei, tanitói, hallgatói mind a nemzet jól felfogott érdekének zászlója alá sorakoztak, mind a józan és tiszta szabadelvüség táborához tartoz­nak; mégis azonban engedjék meg, hogy felhívjam figyelmét külö­nösen a lelkészeknek és tanítóknak arra, hogy igyekezzenek felvilá­gosítani népünket; hogy a magyar ev. ref egyháznak hivatása, min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom