A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1885. augusztus

— 16 — Megbizatik az elnökség, hogy a patai gyülekezetben uj lelkészválasztást rendeljen el. — Miután pedig a választási ügyiratokhoz egy oly beadvány is~ mellékeltetett, mely bírósági Ítéletet igényel, — az az em. törvényszékhez tétetik át. 193. ItJ. Csire István, Mátyás Mihály, Matolcsy Gyula lelkészjelöltek beterjesztvén érettségi és theologiai kielégitő bizonyítványaikat, egyházmegyénkbe bekebeleztetésükért folyamodnak. Mindhárom folyamodó a bekebelezésre előjegyeztetik s a mennyiben ifj. Csire István urnák bizonyítványai még hiányzanak, utasittatik, hogy azokat a supplicatió bevégzése után esperes úrhoz terjessze be. 194. Olvastatott a ft. kerületnek f. évi kgy. jk. 95. sz. a. egyházmegyénk f. évi kgy. jk. 28. sz. alatti kisebbség által felebbezett alsok-sarkadi lelkészválasztásra vonatkozó határozata: „Mivel a két kérvény kapcsában beadott okiratok pontos és lelkiismeretes átvizsgálásából világosan kitűnik, hogy a választás ellen beadott panasz folytán elrendelt vizsgálat semmi olyast föl nem derített, a mi az egyházi törvények 257. §-a szerint fegyelmi eljárást teszen alkalmazhatóvá: ennélfogva az ügy az egyházi törvénynek nem 212, hanem 43. §-a b) pontjában jelelt forumon volt elbírálandó s az 1885. apr. 27—30. napjain Kadarkuton tartott egyházmegyei közgyűlés helyesen járt el akkor, a midőn az alsok-sarkadi lelkészválasztásügy elbírálására magát mondotta ki illetékesnek s határozott is, mely egyházmegyei határozat részint azért, mert jogosult fél részéről felebbezés be nem adatott, részint pedig azért, mert a consistorium Ítélete önmagában semmis, helyben hagyatott," Az egyházkerületi határozat azon elvszerft kijelentését, hogyha egy lelkészválasztási aktusnál fegyelmi eljárást igénylő vétség esete nem forog fen, akkor a választási ügy bíróság elé épen nem, hanem csakis közgyűlés elé tartozik; nem különben a kerületi határozat azon másik elvszerü kijelentését is, hogy miután a választási törvény a lelkészjelölő bizottságok eljárásával szemben felebbezési forumot meg nem nevez, ilyenül első sorban szintén nem az egyházmegyei bíróság, hanem az egyházmegyei közgyűlés tekintendő: tudomásul veszi az egyházmegye. Ellenben a kerületi határozatban kifejezést nyert azon felfogást, hogy lelkészválasztási ügyben a többségi határozat ellen a kisebbség ne volna jogosult felebbező fél: az egyházmegye nem oszthatja. De magának az egyházkerületnek azon épen most kiemelt^ határozott kijelentésével is ellenmondásban van e felfogás, mely saját kijelentésében a jelölő bizottságok eljárásával szemben épen