A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1939. augusztus

A két területi revízió folytán hazánk lakosságának száma több mint tiz és fél millióra emelkedett, a Csonka haza reformátusságának száma pedig meghaladja a két milliót. Az ezeréves magyar történelem megszentelt helyeit kaptuk vissza, hogy csak néhányat említsek: Rákóczi városát Kassát, a nagy fejedelem szülőhelyét Borsit, a nagy történelmi múlttal bíró Munkácsot és Ungvárt, Krasznahorka, Fülek és Léva várát és a hozzánk nemcsak térbelileg, de lelkileg is legközelebb fekvő Komáromot, melyhez és vidékéhez az egész dunántúli reformátusságot oly nagyon szoros kapcsolatok fűzik. Különösen nagy jelentőségű, hogy az északkeleti részeken tekintélyes hosszúságban sikerült visszaszereznünk az ezeréves ősi határokat is a Kárpátok bércein. Mindezekért a hálaadás a Mindenhatót illeti meg, aki szerető atyai kezét kiterjesztette reánk és az ő igazságát éreztette bölcs elhatározásával mind a jókkal, mind a gonoszokkal. Sohasem szűnhetünk meg áldani az Ő velünk szemben kimutatott kegyelmét és alázatosan leborulva Ő előtte buzgó imádságban magasztalni és dicsérni az Ő szent nevét, aki lesújt, de ime fel is emel. Bár sorsunk e történelmi jobbrafordulását a végtelen Kegyelemnek köszönhetjük és ezért hálaadásunkkal csakis az Ég felé fordulhatunk, tudjuk azt is, hogy az Úr az Ő akaratának megvalósítására az Ő földi teremtményeit is felhasználja eszközül. Azt, hogy az örvendetes változás bekövetkezhetett javunkra, nagy mértékben segítette elő az, hogy a hazugságon és csaláson nyugovó cseh állam életképtelenségével és romlottságával szemben a mi kicsiny csonka országunk a háború utáni két évtizedes sok szenvedés, hányattatás, viszontagság közepette is, helyes, egészséges, konszolidált etikai alapon fejlődött, hogy itt az igazság és rend uralma jegecesedett ki. Ebben pedig ismét fő része van annak, hogy a Mindenható kegyelme éppen a legnehezebb időkben egy olyan férfiút állított országunk élére, aki ennek törékeny hajóját a megpróbáltatások viharos tengerén biztos kezekkel vezette át a csendes és nyugodt fejlődés útjára. Neki és a Tőle életre hívott kormányoknak volt köszönhető, hogy Hazánk fejlődése szerencsétlen lesújtott állapotában is egészséges irányban haladt előre, hogy lassan-lassan erősödhettünk és hogy mi, akik 20 évvel ezelőtt a népek tengerében a semmiségbe vesztünk, lassanként komolyan számbajövő tényezők lettünk a világpolitikában. Az isteni kegyelemnek köszönhetjük ezt is, aminek következtében a mult év őszén már eredményesen emelhettük fel szavunkat a részleges revízió