A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1936. augusztus

— 24 — Gábor volt adászteveli lelkipásztor s egyházmegyei főjegyzőtanácsbíró özvegye, nemes Magyary Kossá Mária úrnő, az élet egészen késő szakában, 91 éves korában, 41 évig viselve az özvegyi fátyolt. Szép családot, két lelkipásztort, három lelkipásztornét, egy köztisztviselőt nevelt az egyháznak és hazának. Adorjánházán, kedves vejénél, Végh János lelkipásztortestvérünknél hunyta le fáradt szemeit a halál álmára s ott általam végzett gyászszertartás után tetemeit, gyászoló gyermekei s unokái Adásztevelre szállíttatták s férje mellé hantolták el. — Áldott legyen emléke! Az életen és halálon szabadon uralkodó Isten elhívta az élők sorából Rápolthy László csöglei lelkipásztort, 50 éves korában, 1935 szeptember 28. napján. Október 1. napján történt temetésén nagyon szépen nyilatkozott meg gyülekezetének s lelkipásztortársainak részvéte. A temetési szertartást a templomban Ólé Sándor, a temetőben Császár Károly és Kenéz Sándor h. lelkész végezték az özvegy óhajtása szerint. Özvegye s öt neveletlen gyermeke siratja kinzó fájdalommal korai elhunytát. Nehéznek mondott és tartott viszonyok között — melyek között, mint torlódó habok között a szikla, állott rendíthetetlenül — teljesítette hivatását híven, megtántorodás nélkül. A magával és másokkal tusakodó nagy beteg szív megszűnt dobogni; a zaklatott élet elpihent. Fájó együttérzésünket közöljük a gyászoló családdal s emlékét őrizzük meg kartársi hűséggel. A csöglei lelkipásztori állás ekképen megüresedvén, a gyülekezet meghívás útján óhajtotta azt betölteni, három jelöltet kivánt meghallgatni. Ezek közül a presbitérium jelölt egyet, a gyülekezet többsége pedig egy előbbi időből ismert segédlelkészt. Az 1935 december 12-re kitűzött lelkipásztorválasztáson a presbitérium jelöltje, Parragh Árpád, azidőben székesfehérvári hitoktató-segédlelkész választatott meg, egy szótöbbséggel. A választást az ellenpárt megfellebbezte. Az egyházmegyei bíróság 1936 március 13. napján tartott ülésében a fellebbezést elutasítva, a választást megerősítette. Hogy a lelkipásztorválasztás mennyire feldúlta az egyházközségnek különben is zaklatott hangulatát, nagyon élénken mutatja az, hogy az ellenpárt — bár jelöltje időközben másuvá választatván meg, visszalépett — az egyházmegyei bíróság ítélete ellen is fellebbezett. Az egyházkerület bírósága 1936 július 9. napján tartott ülésében a fellebbezést elutasítva, a választást véglegesen jóváhagyta és meg-