A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1935. július
- IS vény az egyvallású jegyesekre nem vonatkoznék, hanem ezeknek egyházi házasságát törvényesnek ismerné el az állam, tehát a polgári házasság csak a vegyes vallású párokra nézve maradna) kötelező. A másik módozat szerint, amelyet Serédi Jusztinián maga helyesebbnek vélne, úgy az egyező, mint a vegyest vallású jegyesek egyházi esküvőjét teljes érvényűnek akceptálná az állam. Mindkét esetben úgy gondolja, hogy az egyház előtt kötött és az állam által törvényesnek elfogadott házasságok érvénytelenítése, illetőleg felbontása is kizárólag az illető egyház joga lenne. Az első módozat szerint az egyházi házasság mellett érvényben maradna a polgári házasság is, amely kötelező lenne a vegyes vallású párokra nézve, nem tűnik ki azonban a tervezetből, hogy vajjjon a tiszta házasuló párok is esküdhetnek-e vagylagosan polgárilag, de ha nem, akkor is a fakultativ polgári házasságot jelenti ez. A másik megoldás igazság szerint a polgári házasság teljes hatályon kivül helyezését és az egyházi házasságnak az egész vonalon kötelezővé tételét jelenti, bár ezt ilyen szavakkal a hercegprímás nem mondta ki, de ha ez nem történnék, akkor megint csak a fakultatív polgári házassággal találkozunk. Teljes mértékben osztjuk katholikus testvéreink ama törekvéseit, melyek a régi családi erkölcsök helyreállítására irányulnak, helytelenítjük és ellenezzük mi is a könnyelmű elválásokat és küzdünk teljes erővel az egyke, általában a gyermekáldás korlátozásának veszedelme ellen. Bármily tiszteletre méltó helyről jönnek is azonban e javaslatok, sehogysem tudunk egyetérteni azzal a felfogással, mely azok megvalósulásától várja e súlyos bajok elmúlását és a teljes javulást. Kovács Alajos, a magyar királyi központi statisztikai hivatal igazgatója, egyébként jó katholikus ember, mutatta ki pontos statisztikai adatok alapján, hogy a polgári házasság behozatala óta a keresztyén felekezeteknél az egyházi esketések aránya alig csökkent. Ma is országos viszonylatban a keresztyén vallású házasulandók 87.1o/o-a esküszik meg egyházilag a háború előtti 91—93o/ 0-al szemben; de itt a százaiékosi romlást nem a helyzet rosszabbodása okozza, hanem az a körülmény, hogy Budapestnek és környékének, ahol ez a o/ 0 mindig sokkal rosszabb volt, a mai kisebb országterületnél az országos o/ 0 alakulására sokkal érezhetőbb a hatása, mint a, régi nagy Magyarországon volt. Budapest és környéke nélkül a vidék aránya 91.80/0 volt 1933-ban.
