A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1931. július

- 8 — szabályrendeletben kívánta a református egyház missziói munkájának szabályozását foglaltatni. A bizottság tagjainak az volt a nézete, hogy rövidebb és egyszerűbb szabályozásra van szüksége egyházunknak. A folyó év tavaszán tartott következő bizottsági ülésre már az új előadó, Enyedy Andor terjesztette be az új javaslatot, amely tömörebb és egyszerűbb volt. Ezt a javaslatot a bizottság elfogadta és ez került a zsinat elé. A pénzügyi természetű javaslatokat a pénzügyi bizottság folyó év márciusában tárgyalta le; úgy az adóügyi, mint a közalapról szóló törvényjavaslat alapos megvitatásban részesült és a bizottság által elfogadott formában került a zsinat plénuma elé. Az országos zsinat május 4-én ült össze és kezdte meg; tanácskozásait, melyek nyolc napon át tartottak. Az első héten tágabb mederben folyt a vita, mely némely kérédésekben alig látszott véget érni, az utolsó napokban azonban, különösen amidőn a délutáni ülések is be lettek hozva, gyorsított tempóban haladt. A zsinat munkájának első érdemleges pontja a misszió'i törvényjavaslat letárgyalása volt. A zsinatnak 1928. év tavaszán történt megnyitásától kezdve minden ülésszakát foglalkoztatta a missziói törvény kérdése, azonban e fontos kérdés letárgyalása évről-évre halasztást szenvedett. Most végre Enyedy Andor előadásában a bizottság által elfogadott szövegben került a zsinat elé a javaslat, amely a régebbi vaskos, számtalan paragrafusból álló törvényjavaslatokkal szemben mindössze 11 szakaszból áll, nem egészen két és fél nyomtatott oldalon, amely azonban magában foglalja mindazokat a rendelkezéseket, amelyeknek törvényben való szabályozása igazán szükséges. A missziói javaslat tárgyalása során igazán magas röptű, emelkedett szellemű felszólalások hangzottak el egyházi életünk legkitűnőbb reprezentánsai részéről, különösen kiemelkedett itt Ravasz László püspök és Balogh Jenő főgondnok urak felszólalása. A zsinat idei ülésszakának főtárgyát kétségkívül az egyházi adóról, az egyházközségek háztartásáról és az egyetemes adóalapról szóló törvényjavaslat képezte, amely a zsinat üléseinek legnagyobb részét, az érdemleges tárgyalásoknak több, mint felét, négy teljes ülésnapot foglalt le. Nem is csoda, mert hiszen az egyházi adózás kérdése képezi egyházi közéletünk egyik legfontosabb és legégetőbb problémáját, különösen a mostani nehéz időkben, amidőn mindenkit, minden egyes embert és