A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1931. július

— 7 — és buzgóságu tagja volt; dr. Molnár Imre tanácsbiró urat, egyházi közéletünk egyik legrégebbi munkását, aki már a múltban is előbb, mint tanácsbiró, majd mint ügyész szolgálta évek során át egyházmegyénket; továbbá másik új tanácsbiránkat, Keresztes József királyi járásbiró urat, aki páratlan hithűségével, igazi kálvinista jellemszilárdságával méltán sorakozik Elekes Gyula és Molnár Imre mellé és aki már eddig is egy majdnem teljesen idegen felekezetű vidék gócpontjában ritka buzgóságu őrállója volt egyházunknak. Mindhármuk jövő működéséhez edddigi munkásságuk alapján a legszebb reményeket fűzzük egyházunk javára. Szólanom kell arról a nagyszabású jubileumi ünnepségről, amely mindnyájunk szivéhez nőtt pápai főiskolánk fennállásálnak négyszázéves fordulója alkalmából folyó évi szeptember hóban fog egyházmegyénk központjában lefolyni. Büszkeséggel tekintünk ősi pápai kollégiumunkra, a magyar kultúra ez egyik legrégibb őrhelyére és bástyájára, amely eredetileg a pápai gyülekezet kebelén keletkezett és táplálkozott és amely a múltban épen a mi egyházmegyénkkel állott a legszorosabb kapcsolatban, hiszen a legközvetlenebb támogatást az egyházmegyénkhez tartozó gyülekezetektől kapta, amelyek egyike, Adásztevel az üldöztetések idején hajlékot is adott annak. Bár a kollégium az egész egyházkerület féltve őrzött közkincse, mégis úgy érezzük, hogy egy fokkal mégis csak közelebb állunk ahhoz, mint az egyházkerület többi része, és így nemcsak mint a dunántúli egyházkerület egyik alkotó része, hanem mint pápai egyházmegye külön is részt kérünk az ünneplésből és kettős örömmel vesszük ki részünket a ritka ünnepélyes alkalomból. Egyházi életünknek legfontosabb eseménye a lefolyt évben is az országos zsinat ülésezése volt. Folyó év tavaszán tartotta zsinatunk negyedik, előreláthatólag utolsó előtti ülésszakát, melyen megtörtént a még hátralevő törvénycikkek megalkotása. A zsinat ülésezését természetesen az egyes bizottságok munkája előzte meg, nevezetesen a missziói bizottságé és a pénzügyi bizottságé, amelyek elé az idei ülésszak főtárgyát képező törvényjavaslatok tartoztak. Mindkét bizottság ülésein, mint ennek szerény tagja résztvettem. A missziói bizottság első ülésén, mely még a mult év végén tartatott, nem fogadta el azt a tervezetet, amelyet a bizottság érdemes és nagybuzgóságu előadója, Forgács Gyula készített, aki egy törvénycikkben és 16 különböző