A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1930. július

— 11 — mert ezek, még a legnépesebb leányegyházak sem folyhatnak be jelenleg a legtöbb esetben és az új törvény alapján a jövőben sem, a szavazatok leadásába. Ennek elmaradása főképen annak tulajdonítható, hogy a szavazatok számának megállapítása több más függőben tartott kérdéssel együtt a zsinat utolsó ülésnapjára maradt, amidőn a zsinati tagok száma már nagyon megcsappant, mi sem lehettünk már akkor ott, mert éppen az napon kezdte meg Püspök Urunk körútját egyházmegyénkben. Élénkebb vita fejlődött ki a már két ülésszakon át halasztást szenvedett missziói törvényjavaslat sorsára vonatkozólag. Dr. Antal Géza püspök úr tett itt egy közvetítő javaslatot, melyet bizonyos módosítással elfogadott a zsinat olyan értelemben, hogy miután a missziói törvényjavaslat pontjainak tekintélyes része bele van építve az egyházalkotmányi törvényjavaslatba, az egyház missziói munkájára vonatkozólag csupán néhány pontból álló ünnepélyes deklaráció legyen törvénybe iktatva a zsinat jövő évi negyedik ülésszakán, a missziói munka részleteiben pedig az egyetemes konvent által elkészítendő szabályrendeletben legyen szabályozva. Az országos zsinat lefolyt ülésszakában egyházkerületünk képviselői közül a tárgyalásokban dr. Antal Géza püspök és dr. Balogh Jenő főgondnok urakon kivül főleg Medgyasszay Vince, Vargha Kálmán, Darányi Kálmán, Szász Károly vettek részt; szerény tehetségem szerint magam is igyekeztem a részletes tárgyalásoknál felszólalásokkal és indítványokkal részt venni. Még meg kell említenem, hogy a zsinat pénzügyi bizottsága, melynek tagjai sorába újabban szintén beválasztottak és melynek elnöke Püspök Urunk Őméltósága, foglalkozott az egyházi adóról és az országos egyházi közalapról szóló törvénytervezetekkel. A zsinat mindkettőt az egyházkerületekhez, illetőleg ezek útján az egyházmegyékhez tette le észrevételeik megtétele végett, így egyházmegyénknek is módja van azokkal foglalkozni. Ami egyházunk anyagi helyzetét illeti, sajnosan kell megállapítanunk, hogy e tekintetben a helyzet az utóbbi esztendő alatt csak rosszabbodott. A súlyos gazdasági viszonyok, főleg a mezőgazdasági válság közvetlenül érintette eddig is nagy nehézségekkel küzdő egyházközségeinket és a bajok számát szaporította. De rendkívül súlyosan érintette ez adófizető egyháztagjainkat is és azt mondhatnám, hogy talán egyetlen egyház