A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1930. július

— 12 tagjait sem érintette aránylag oly súlyos mértékben, mint éppen a református egyház tagjait, mert hiszen a mi egyházunk hivei szerte ez országban főleg a falusi földmives-kisgazda lakosság soraiból kerülnek ki, egyházközségeink életműködése túlnyomó részben egyenesen a földmívelő népre van alapítva. Ezért, miután a gyülekezetet az egyháztagok összesége alkotja és miután egyházunk kezén nagy értékű fundált vagyon nem lévén, az egyház nálunk úgyszólván teljesen saját tagjai által való fenntartására) van szorítva, ezért református egyházunk sokszorosan érzi a mai idők gazdasági nehézségeit, főleg érzik ezt a mi pápai egyházmegyénk kicsiny, földmíves lakosságból alakult egyházai. De érzik ezt egyházunk derék munkásai, a lelkészi és tanítói kar tagjai is, akik ott, ahol föld, avagy nagyobb arányú terményjárandóság van, fizetésükhöz csak nagyon is lecsökkentett mértékben jutnak hozzá, ami részükre anyagilag rendkívül súlyos helyzetet teremt, főleg sokgyermekes, több gyermeket taníttató lelkész- és tanítócsaládok esetében. Sajnos, egyházunk helyzete súlyosbodott azért is, mert ahelyett, hogy törvényes államsegélyeink a szükségletnek és igazságnak megfelelő módon a régóta sürgetett mértékben emeltettek volna, még inkább csökkentve 'lettek. Ugyanis az állam a takarékosság útjára lépett, ami egyébként elvileg csak helyeselhető volna, azonban a kultuszminisztérium a megtakarítás keresztülvitelét éppen az egyházak segélyezésén kezdte, azzal a megokolással, hogy a személyi járandóságok nem csökkenthetők, az állam pedig az egyházi segélyeket dologi kiadásnak számítja. Ez az okoskodás nem egészen állhat meg, mert hiszen akkor, amikor a középiskolák, tanító- és tanítónőképzők és polgári iskolák államsegélyét leszállította a kultuszkormány, voltaképen az illető iskolák tanárainak fizetéséhez szükséges összeg egy részét vonta el, amelyet most az illető iskolafenntartóknak kell pótolniok. Ezért van az, hogy p. o. pápai nőnevelő-intézetünknél, bár a terményárak csökkentek, a növendékek magas ellátási díjait csökkenteni nem lehet, mert hiszen most jóval magasabb százalékkal kell hozzájárulniok a tanári fizetésekhez, mint az előző évben és a különbözetet valahonnan elő kell teremteni. De csökkentve lett az adócsökkentési segély is, melynek! pedig évről-évre való állandó és folytonos emelkedését sürgettük és reméltük is eddig, ami bár o/

0_b|an nem is tesz ki sokat,