A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1930. július

— 9 mert hiszen, ha helyből nem akad megfelelő tekintélyes egyén, úgy választható máshonnan is. Nagyon kívánatos is, hogy az egyházközségi főgondnoki tisztségek mielőbb be legyenek töltve, ami által egyrészt világi intelligenciánk tekintélyes része bevonatik az egyházi életbe, másrészt egyházi közéletünk is értékes elemekkel fog gazdagodni, főleg éppen az alsóbb fokozatokban. Nagyobb és élénkebb vita folyt az egyházközségi közgyűlés és a püspök mellé szervezett második lelkipásztori állás jogviszonyának szabályozása körül. De különösen igen erős és hoszszas vita fejlődött ki az úgynevezett budapesti paragrafus körül, vagyis abban a kérdésben, hogy a fővárosra nézve annak különleges és a vidéktől teljesen eltérő viszonyaira való tekintettel külön rendelkezés történjék és a törvényben nyerjen kifejezést, hogy Budapest székesfőváros területe külön egyházmegyét képez. Ez volt talán az egész ülésszak legerősebb vitája, itt merültek fel aránylag a legélesebb ellentétek, mig végre is kompromisszum jött létre a Ravasz László püspök úr által ajánlott szövegezés alapján, melynek értelmében az eredeti szöveg megváltozott ugyan, de a lényeg 90%-ban megmaradt. Az én indítványomra fogadta el a zsinat azt a rendelkezést, hogy az ügyész úgy az egyházmegyénél, mint az egyházkerületnél a közgyűlés alkotó tagja lesz. A magam részéről eddig is lehetetlennek tartottam a mai állapotot, hogy akkor, amikor minden más közületnél az ügyész nélkülözhetetlen szereppel bir, aki nélkül pl. a vármegyénél vagy városnál nem is lehet közgyűlést tartani, addig nálunk az egyházi életben az ügyészt, akinek szakvéleményétől pedig fontos jogi és vagyoni kérdések elintézése függ, még csak szavazati jog sem illette meg és szerepe mellékesnek látszott, holott éppen ez állás fontos voltánál fogva feltétlenül szükségesnek kell tartanunk, hogy mindenütt legkiválóbb jogászainkkal legyen az betöltve, mert különben az egyház vallhatja súlyos kárát, miként az p. o. az annyira sajnálatos zsoltárkiadási ügyben történt. Új intézmény az egyházmegyei és egyházkerületi tanács, ez utóbbi igazság szerint csak az eddig is törvényes alap hijjávai, gyakorlati szükségből működő egyházkerületi intéző-bizottság fenntartását jelenti, azonban korlátozott taglétszámmal. Az egyházmegyei tanács teljesen új. Mindkettőnek alakítása kötelezőleg mondatott ugyan ki, azonban miután az egyházmegyei, illetőleg egyházkerületi közgyűlés maga állapítja meg az egy-