A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1928. július

— 13 — beli nivóra való emelését, mert hiszen még ha az megtörténik is, akkor is jóval kedvezőtlenebb helyzetben lesz egyházunk, mint volt békében, mert hiszen egyrészt az általános drágulás, másrészt a régi időben ismeretlen új szükségletek felmerülése folytán az egyházak kiadásai igen nagy mértékben emelkedtek a békebeliekhez képest. Igen súlyos lelkészeink helyzete, gyülekezeteink legnagyobb részében, sőt nagyon sok helyen, főleg nagycsaládu lelkészeink, a mai nehéz megélhetési és gazdasági viszonyok között egyenesen nélkülözésnek vannak kitéve. E tekintetben nagyon jól tudjuk, hogy általános fizetésemelésről, vagyis a fizetéskiegészítő államsegélynek bizonyos, a mai alapfizetésnél magasabb, minimális alapfizetésig való felemeléséről a mai viszonyok között nem igen lehet szó, csupán arról, hogy amint más némely helyen megtörtént, a természetbeni járandóságok bizonyos jóindulattal újra értékeltessenek és ezáltal a kongrua némileg emeltessék. Követelnünk kell továbbá, hogy a lelkészi korpótlékok teljes értékben állíttassanak vissza. Súlyos sérelmet és anyagi hátrányt képez reánk nézve az iskolafentartók helyi járulékainak az egyoldalú minisztériumi intézkedéssel való felemelése és ennek megfelelőleg az iskolai államsegélyek aránylagos csökkentése, a magas összegű tanítói nyugdíjjárulékok, továbbá a kántori javadalmaknak a tanítói javadalomba való beszámítása. Ezek a tanügyi sérelmek közösek a többi iskolafenntartókkal, nemcsak református egyházunknál, hanem más egyházaknál is épp ügy megvannak. E sérelmeket mult éívben, a költségvetés tárgyalása alkalmával tartott képviselőházi beszédemben magam is szóvá tettem. A tanítói nyugdíjjárulékokra nézve vagyok bátor megjegyezni, hogy e tekintetben mutatkozik bizonyos biztató momentum. Ugyanis Farkas Géza országgyűlési képviselő, azabaúji református egyházmegye gondnokának, a képviselőházban folyó év tavaszán elmondott interpellációjára a kultuszminiszter űr azt válaszolta, hogy ő teljes mértékben át van hatva attól a tudattól, hogy a tanítói nyugdíjjárulékok rendkívül súlyosan érintik az iskolafenntartó egyházakat és éppen ezért igyekezni fog, hogy a nyugdíjjárulékok terhétől az egyházakat megszabadítsa és arra, hogy az ezek fedezetére szükséges összegek előteremtésére máshonnan legyen gondoskodás téve. De, hogy mikor lesz ez lehetséges, arra nézve Ígéretet a miniszter űr nem tehetett. Igyekeznünk kell tehát minden erővel arra, hogy ez az igazán igazságtalan teher mielőbb megszűnjék, illetőleg az iskolafentartó egyházak vállairól levétessék. Ami a testvér ág. hitv. ev. egyházhoz való viszonyt illeti, azt, miként állandóan hangoztatni szoktam, ezúttal is kötelességemnek tartom hangsúlyozni, hogy ennek valóban a legszeretetteljesebb testvéri viszonynak kell lennie. A közös gyökérből