A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1921. június

- 3 gyűlés ez alkalommal is közlelkesedéssel kifejezést ad. Egyházkerületi főgondnok urunknak szives megemlékezéseért hálás köszönetét s viszontüdvözletét küldi közgyűlésünk. 4. Jelen jegyzőkönyv hitelesítőiül a közgyűlés az elnökség mellé az egyházi és világi aljegyzőket és Jakab János lelkészt küldi ki. 5. A múlt évi közgyűlés által választott számvevők felhivatnak a hivatali eskü letételére. Végh János lelkészi és Fejes Zsigmond világi egyházmegyei számvevők a hivatalos esküt a közgyűlés szine előtt letették. 6. Egész terjedelmében olvastatott és pontonként tárgyaltatott az itt osak vázlatosan, főbb vonásaiban közzétett esperesi jelentés. Tisztelt Közgyűlés! 1. Szegény, jobb sorsra érdemes nemzetünk és országunk helyzete, állapota nem változott múlt évi közgyűlésünk óta. A megszállott területeken most is ott vannak kaján szomszédaink; a nyugati vármegyék azonban még nincsenek elszakítva. A megszállott területek ősi lakosaiban egyre nagyobb lesz az elkeseredés az elnyomók, az őket kizsarolok ellen. Lassankint kiderül, hogy ezeréves hazánk nyugati műveltségű lakosai, tartozzanak bármelyik nemzetiséghez, nem érezhetik jól magukat a náluk sokkal alacsonyabb műveltségű megszállók uralma alatt. A nyugati nagy népeknél is egyre több szószólónk akad; beszédeik, Írásaik folytán terjed az a világosság, melynek fényénél majd megismernek bennünket; majd megismerik és méltányolják azt a szolgálatot, melyet mi, mint a nyugati műveltség őrállói, hősies küzdelmekben, rettentő szenvedésekben teljesítettünk. Eled, egyre éled a reménységünk. A megszállott területek elveszí*