A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1907. november

— 19 — tartása mellett, a hitfelekezetek meghallgatásával a legközelebbi ülésszak alatt adjon be javaslatot«. Jól esik fölemlítenem, hogy világi kitűnőségeink között is van­nak, akik a lelkészegyesület megalakulását örömmel látják. Ilyen György Endre ő excellenciája, aztán a tiszántúli egyházkerület fő­gondnoka: gróf Dégenfeld József úr is. Gróf Dégenfeld abban a megnyitóban, amit a tiszántúli egyházkerület közgyűlésén elmondott, a lelkészegyesületről így nyilatkozott: »A lelkészi javadalom eme­lésén kivül, az időknek ezen ránk kedvezőtlen irányzata volt egyik főoka annak, hogy lelkészi karunk egy tekintélyes része az őszön Budapesten tartott kongresszuson országos lelkészi egyesületté tömö­rült. Egyházunk jogainak és érdekeinek minden oldalról való meg­védése kétségtelenül legelső sorban hivatalos egyházi testületeink feladata és kötelessége. Azonban ezen hivatalos egyházi testületeknek is szükségük van, különösen a mostani nehéz időben, hogy minden oldalról támogatásban részesüljenek. Ily támogatást várok én az ujonan alakult lelkészegyesülettől s azon reményben, hogy ezen támogatásra mindenkor és minden körülmények között feltétlenül számíthatunk, hogy a lelkészegyesület a túlzásoktól ezen túl is tartózkodni fog, hogy oly hatáskört, mely csak a hivatalos egyházi testületeket illeti meg, magának vindikálni nem fog, hogy egyházi életünk két főtényezője, a lelkészi és világi elem közt annyira szükséges jó egyetértést és együttműködést zavarni nem fogja, csak örömmel üdvözölhetem az országos lelkészi egyesület megalakulását, mely egyelőre az 1848. évi XX. t.-cikk teljes végrehajtásának jogo­sult jelszavát tűzte zászlajára«. Országos Nyugdíjintézetünk. Az Országos Református Lelkészi Nyugdíjintézet iránt szinte elkeseredettek voltak a nyáron a kedélyek. Éppen azok zúgolódtak, akiknek megnyugtatását célozta a zsinat ez alkotásával. Sokan próbáltak olyan javaslatokkal előállni, ami megnyugtassa a kedélye­ket. Én magam is sokat tűnődtem a nehéz kérdés felett. Végre előálltam egy javaslattal, ami mellett el lehetett volna mellőzni a zsinat összehívását is, közpénztáraink külön megterhelését is, de az egyes tagokról is teljesen le lehetett, volna venni nemcsak a vissza­menőleg fizetendő kamatok és évi járulékok igen súlyos terhét, hanem az alapbetét terhét is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom