A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1907. július

— 5 -nálattal látjuk, hogy a kormány ezekkel a kérdésekkel foglalkozni egyáltalán nem akar. Mély sajnálatunkra nem kaptunk feleletet azon kifejtésünkre, hogy a vallásügyi törvények ellen vétők túlkapásai ezen törvények tökéletlensége, a sanctio hiánya miatt nem orvosolhatók, hogy egy a törvénnyel ellentétben álló joggyakorlat alaptörvényeinket félremagyarázza és valódi értelméből kiforgatja és hogy vannak jogintézményeink, amelyek az egyenlőségi elvvel meg nem férnek . . . Mi akarjuk a vallási békét és nem azok, akik ezen kérdések rendezésétől azért irtóznak, mert egyes vallásfelekezetek érzékenységét nem merik felkölteni. A törvényeknek, melyeket mi akarunk, eredménye épen az lenne, hogy a vallásfelekezetek között fennforgó súrlódási pontok kiküszöböltetvén, a béke és az egyetértés a vallásfelekezetek között biztosíttatnék. Kérjük Nagyméltőságodat — mondja a bizottság —•, hogy tettekkel váltsa be azon igéretét, hogy a kormány a törvényben lefektetett egyenlőségi elvet a legszigorúbban alkalmazni fogja. Ezen szempontból újból figyelmébe ajánljuk mindazt, amit az evangélikus újoncok felesketésére, a tanári kinevezésekre, az állami intézetekben alkalmazott hitoktatók díjazására, az evang. theologiai fakultásnak a budapesti egyetemen való felállítására, az apácáknak a közhatósági kórházakban való alkalmazására nézve korábbi felterjesztéseinkben elmondottunk." A közös bizottság igen érdemes, alapos, nyilt és határozott hangú feliratáért valóban érdemesítette magát hálás köszönetünkre. Illő, hogy egyházi testületeink, egyházmegyéink és egyházkerületeink az elismerés és köszönet kifejezésével újabb biztatást, bátorítást és erőt adjanak neki követelésére annak, hogy az országos törvényeinkben annyi helyen kifejezett elv, a tökéletes egyenlőség és viszonosság elve a vallásfelekezetek viszonyaiban végre tényleg megvalósíttassék és ne legyen örökké csak elv, amit a való élet oly sokszor megcsúfol. Elismerésünknek és köszönetünknek adjunk kifejezést mi is, de egyúttal hangsúlyozzuk is, hogy a közös bizottság a két protestáns egyház képviseletében megfelelő súllyal és eréllyel sürgesse a nagy, igaz elvnek kijátszását lehetetlenítö törvényes intézkedéseket mindaddig, míg létre nem jönnek. Mert tökéletesen igaz, hogy mi akarjuk a vallási békét, akik szigorúan gátat akarunk vetni a nagy elv ellen elkövethető visszaéléseknek. Ez nem csupán a mi egyházunknak érdeke, ép oly érdeke országunknak is!