A Őrségi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1944. augusztus

- 8 0 -5 hez intézett és Vendel Margit búcsúlevelét, a határozatképesség megállapítása után a gyűlést megnyitja. A jegyzőkönyv hitelesítésére Fülöp Vilma és Lengyel Gyula tagokat kéri fel. 2.) Székely József elnök felolvassa az alábbi szövegű jelentését a személyi ügyekről: Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Igen tisztelt Vendégeink! Kedves Tanítótestvéreim! Mielőtt rövid személyi vonatkozású jelentésemet előterjeszteném, gondolatban szálljunk vissza száz esztendővel és emlékezzünk meg arról, hogy Felsőőr akkori lelkes, képzett lelkésze, Szíjj György összehívta 1843. augusztus havában Felsőőrbe az őrségi ref. egyházmegyében működő összes református tanítókat, kik sok hosszas és bizony fáradságos Utazás után, talán kettő kivételével megjelentek ott és áthatva a haladás vágyától és az említett lelkész buzdító szavaira megalakították az »őrségi ref. tanítók olvasókörét«. Elhatározták, hogy közös könyvtárt létesítenek, évenként az egyházmegye más és más egyházában összejöveteleket tartanak, az összejövetelen eszméiket és tapasztalataikat egymással kicserélik és közlik. íme, így és ilyen körülmények között alakult meg e mi most is működő egyesületünk. Csak a cím változott, de a munkakör kibővülve ugyanaz maradt. A megalakult olvasókör -szépen is működött és fejlődött, de fejlődésében. egyidőre megakasztotta a dicső emlékű, de gyászos végű 1848—49-i szabadságharc. Az abszolutizmus miatt az olvasókör nyilvános összejöveteleket nem tarthatott. Kerecsényi János körmendi lelkész 1861-ben újra összehívta az olvasókör tagjait, hogy most már nyilvánosan folytassák munkálkodásukat. Ekkor vették fel az újabb címet: »Őrség egyházmegyei néptanítói kör«,., De !a 61-es hajnal újra homályba borulj újra az 1848—49-ik utáni állapotok és körülmények között kellett folytatnia működését. Végre az 1867-i kiegyezés lendítette fel az egyesület ügyét. Egyesületünk azonban rövid idő után majdnem a megsemmisülés lejtőjére jutott, de néhány lelkes tag kitartása után 1874., de mégiukább lS83-ban feléledt és magához tért. 1897-ben Németh Gyula elnök, felsőőri kántortanító megszerkesztette az egyesület alapszabályait. Ezek ma is érvényben vannak. Ugyancsak ő gyűjtötte össze a most felsorolt adatokat is. 1898-ban Soós Gyula pusztarádóci tanítótestvérünk vette át az egyesület vezetését és 28 évein keresztül bölcs tapintattal, megértő szeretettel töltötte be az elnöki tisztet. 1927-ben Császár Ede választatott elnökké, ki ! 929-ben Pápára választatván meg, az elnöki állásról lemondott. 1930 óta én vezetem az egyesület ügyeit. Á mostani idő nem alkalmas az ünneplésekre, de ez a megemlé-