A Mezőföldi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1910. augusztus

De el kellett utasitani még azért is, mert a biróság bizonyítottnak találta azt, á felek kölcsönös beismeréséből és különösen a/, eredetiben becsatolt haszonbóri szerződésből, bogy azon szőlőt panaszos nem szénkénegeztette, kellő időben meg nem munkáltatta, minek következtében az elpusztult, úgyannyira, hogy az utód által már csak mint pusztaföld volt bérbeadás utján értékesíthető. A földpincze cziméu támasztott 20 korona követelése panaszosnak szinten alaptalannak találtatott, mert bizonyított tén}

T az, liogy azon inkább csak földkunyhónak, mint pinczének nevezhető építményt már panaszos első férje sem használta, hanem annak ajtaját leszedte, sőt be is temette és igy az átadás alkalmával már semmiféle értéket nem képviselt. Az 1908. évben beruházott 64 korona trágyaérték iránt támasztott igénye sem volt a panaszosnak figyelembe vehető, mert panaszos a törvényes szabályok és szokás ellenére, az utód részére fekete ugarnak kihagyandó földterületet jogtalanul elfoglalta és elvetette, arra vett 64 koronáért műtrágyát ós mivelhogy a műtrágyának hatása csak egy évre terjed, az által a lelkészi javadalomnak nem hogy hasznot tett volna, — hanem valósággal ártott. De el kellett • utasitani panaszost azon a czimen támasztott keresetével is, hog}

7 az egyházi gondnok által rajta az 1908. évben teljesített közmunkatöbblet czimén bíróilag behajtott 23 kor. 93 fill., mint teher az osztozkodó felek között aránylagosan felosztassák ós pedig azért, mert azon teher kizárólag a panaszos özvegyi évére ós nem az 1909. évi márczius 12-től, 1910. évi márczius 12-ig előállott időközi ós felosztás tárgyát képező jövedelmek terhére esik.