A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1927. augusztus

- 8 alapját képező irathalmazokon: s az aggodalmak és az emésztő gondok nehéz terhe alatt csüggedő lelkem, a Zsoltár-szerző szavaiban talál csak megnyugovásra: „Mint Jeruzsálem körül hegyek vannak, azonképpen vagyon az Úr az ő népe körül, mostantól fogva mindörökké!" Nehéz esztendő vonult át felettünk. Külső és belső ellenségek támadták Krisztusi egyházunkat. Védekeznünk kellett minden irányban s amellett a vakoló kanalat se tehettük le kezeinkből, hogy Anyaszentegyházunk falain támadt réseket betömhessük. /. Az 1923-ban hozott új törvényeink csak nem tudnak megszületni, járják a miniszteri irodákat s utaznak egyik országrészből a másikba s mint a konventi Elnök űr hivatalos lapunkban megjelent nyilatkozatából olvasom, csak ott vagyunk, ahol 9 évvel ezelőtt voltunk, hogy „a rosszul értesült minisztertől — a jobban értesülő miniszterhez terjesztünk fel memorandumokat! Irgalmas Isten! hát megállhat-e az élet a maga rendes folyásában. Vagy a mi szlovenszkói egyetemes egyházunk olyan taposó malom körforgását köteles-e végezni, mely kiindulási pontjához naponta újra és újra visszatérni köteles? Ez igazán szomorú dolog! Ne keressük az okokat, kárhoztatás szava ne hagyja el ajkainkat, hiszen mélységes homály, titokzatos sötétség vesz bennünket körül egyházunk legfontosabb, legégetőbb ügyeinek intézése tekintetében! Vezetőink így látják ezt jónak, — természetes, övék a felelősség is, mert hiszen minden sáfár köteles egyszer számot adni sáfárkodásáról! Egy tisztán áll előttünk és ez az, hogy egyházi életünk szekere a pártpolitika szekeréhez látszik köttetve lenni:— ez pedig mindenkor veszedelmes dolog volt s az ma is. Az egyház nem csinálhat politikát, mert isteni örök céljai kizárják az ingadozást, az ide-oda való hajladozás!, a páríoskodást, egy napról a más napra való irányváltoztatást; az egyház élni akar s munkálkodni a Krisztus Anyaszentegyházának építésén s evangéliumi tudományának hathatós terjesztésén. Mi békességben akarunk lenni államunk hatóságaival, szerveivel, melynek hű polgárai kivánunk lenni egyénenként s minden kívánságunk csak az/hogy hagyjanak minket békességesen munkálkodni egyházunk építésén s adják meg ehhez a szükséges támogatást! A politikát pedig kizárjuk az egyházból mindörökre! Ezt vegyék tudomásul felsőbb egyházi hatóságaink s ennek szem előtt tartásánál vezessék egyházunk ügyeit!