A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1926. augusztus

- 10 r a lelkészértekezlet jegyzőkönyve kapcsán fog a közgyűlés határozni. III. A lelkészértekezletek más és más helyeken vald gyakoribb tartását egyházmegyénk kívánatosnak taríja. Megnyugtatja a közgyűlés, hivatkozva esperes úrnak szerzett tapasztalatokon nyugvó jelentésére, a komáromi presbitériumot, hogy a 7 pontban indokolásul elmondottak nagyobb részben csak az egyház jövőjéért aggodalmaskodó sziv félénk látásai; felekezetnélküliség alig van; kilépések Komáromon kívül csak egy helyen fordultak elő; falusi templomaink nem üresebbek, sőt az Isten házának látogatása örvendetesen emelkedő irányzatot mutat; egyházi sz

ertartásunkat a beszerzett adatok szerint sem a kereszleléseknél, sem a házasságkötéseknél nem mellőzték, pap nélküli temettetés — kivéve a kis csecsemőket — egyetlen esetben sem fordult elő. 4. sz. Nagy Benő és Nagy Benőné sz. Fürjes Julia farkasdi, Horváth Karolina kamocsai, Végh Ferenc megyercsi és Ivány Ferenc deáki-i tanítók a közgyűlés szine előtt a hivatalos esküt leteszik. 5. Tárgyaltatott esperes űr következő jelentése: Nagytiszteletű és Tekintetes Egyházmegyei Közgyűlés! „Uram! Te voltál nékünk hajlékunk és menedékünk nemzedékről-nemzedékre ! Minekelőtte hegyek lettek és a föld és világ formáltaték, örök tői fogva mindörökké te vagy Isten! — T

e -vissz

atéríted -a halandót a porba és ezt mondod : Térjetek ü

—földbe embereknek fiai ! Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk ! Vidámíts meg minket, a mi nyomorúságunk napjaihoz képest és az esztendőkhöz képest, amelyekben láttunk gonoszt! Láttassék meg a te müved a te szolgádon és a Te dicsősséged azoknak fiain ! És legyen az Urnák, a mi Istenünknek jó kedve mi rajtunk és a mi kezünknek munkáját, tedd állandóvá mi nékünk!" XC. Zsolt. 1. 2. 3. 12. I-6.- 16. 17. v. Ez az örökszép — ez a gyönyörű kálvinista Zsoltár, melyből