A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1923. szeptember

2b országra tanulmányaik folytathatása végett kértek. Tudvalevőleg az államkormány csak azokat ismeri el szlovák honosoknak, akik itt 1910. évi január 1. előtt már illetőséggel birtak. Akiknél ez a kellék hiányzik, mindannyian kifogás alatt állanak vagy már ki is utasitattak. így távolították el ez év május 2-án gyülekezetének és mindnyájunknak őszinte sajnálatára Győry nlemér hetényi lelkészt; ez okból nem ismeri el és tiltja el a tanítástól Antal Árpád bentepatonyi praeorans t inítót. Ujabb kérvénye elintézéséig talán taníthat, de államsegélyt nem kap. Ugyanilyen a Réthy Gyula rétéi tanító esete. Az iskolai referátus megkereste az egyházi hatóságot, hogy Réthyt a szolgálatból azonnal bocsássa el, mert honosság iránti kérvényét a miniszter nem akceptálta; megvonta tőle az államsegélyt is. Az em. elnökség a megkeresésre azt válaszolta, hogy a tanitót állásából rendeletileg el nem bocsáthatja, hanem csak fegyelmi eljárás mellett; úgy de fegyelmi kereset alá sem vonható, mert a honpolgárság • hiánya lehet a tanítónak szerencsétlensége, de nem bűne. A kormányhatóság kiutasíthatja a 12 év óta kifogástalanul működő családos tanitót, fizetését elvonhatja, de az egyházi hatóságnak nem áll módjában, hogy akár közigazgatási, akár bírósági uton állásától elmozdítsa. Az ügy ma is függőben van. Ugyancsak honosság hiánya miatt vonta meg a referátus az államsegélyt Szalay Julia nemesócsai tanítónőtől s utasította az iskolafentartót, hogy az állást 60 nap alatt megfelelő tanerővel töltse be. A tanítónő közben férjhez menvén, eltávozott s állása betöltetett. Több más tanítótól is megvonta az iskolai minisztérium a fizetési segélyt s illetve eltiltotta őket a tanítástól. Ilyenek voltak egyebek közt Laky Antal madari, Jónás József perbetei tanítók ; ezeknek azonban később mégis folyóvá tette a segélyeket. Legutóbb Fehér Julia magyarsóki tanítónőt tiltotta el szept. 1-től a tanítástól, két évi szolgálat után pár ezer korona végkielégítés mellett azon a címen, hogy nincs rendben az illetősége. Az egyházmegyénket közelebbről érintő eseményekről, megbízásokról, elnöki ténykedésekről jelentek a továbbiakban. 1. Halottainkról legelőbb. a) Az élet és halál Ura elszólította közülünk egyházmegyénk veterán bajnokát, világi tanácsbírói karunk Nestorát : derfeli Pogrányi József urat, a régi Komárom vármegye nyug. főügyészét 1922. évi okt. 2-án, 80 éves korában. Negyven éven át volt a boldogult egyházmegyénk tanácsbirája, egyes időközökben gondnokhelyettese, közügyeinknek mindenkor szolgálatkész, hü és odaadó munkása. Puritán érzésű, gondolkodású, elveihez szilárdan ragaszkodó férfiú, igazi kálvinista jellem volt. E lelki tulajdonságok, valamint komoly tudományos műveltsége, búvárkodása a magyar jogtörténet terén, osztatlan tiszteletet és elismerést biztosítottak neki. Halálakor egyházmegyénk nevében is kifejeztem részvétemet családja előtt Méltó, hogy emlékét kegyelettel őrizzük és jkönyvünkben megörökítsük. b) Bevégezte földi pályafutását Végh Géza perbetei lelkésztársunk is