A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1923. szeptember

24 ülés a követelés bírói uton való érvényesítését mondotta ki .olyképen, hogy a birói felfogás kiderítése végett előbb egy-egy per tétessék folyamatba és kedvező siker esetén indítsanak pert a többi egyházak is. A per vitelére dr. Lelley Jenő nyitrai ügyvéd ur kijelentette készségét, de azt tanácsolta, hogy mivel ez ügyben a pénzügyminiszter augusztus végéig Ígérte, hogy végleges nyilatkozatot ad, szükség esetén a pert csak azután indítsuk meg Lelkészértekezletünk az esperest és a nyitrai lelkészt bizta meg, hogy dr. Lelley úrral a per megindításának feltételeit megbeszéljék és az eredményről jelentsenek. Konventi főhatóságunk megkereste a kormányt normálköltségvetés mellett az iránt is, hogy megfelelő államsegély nyújtásával tegye lehetővé a nyugdíjintézet létesítését, valamint lelkész-tanítóképző és felsőbb leánynevelőintézet felállítását. Ha az állam majd állít fel magyarnyelvű tanítóképzőt s lehetővé teszi, hogy ebben a ref. tanítójelöltek a kántorságra, vallás és énektanításra kiképeztessenek, azzal is megelégszünk. Ugyancsak felírt konventünk a különféle tanügyi sérelmek, tanfelügyelői túlkapások megszüntetése, a hitoktatók tisztességes díjazása, a ref. hitoktatásnak az állami iskolákban is magyar nyelven tarthatása, vallásos iratok, könyvek behozatalának engedélyezésére, a selejtes tankönyvek helyett megfelelőknek készíthetése, a ref. katonák lelki gondozása stb tárgyában. A lelkészek és tanítók illetősége és honossága ügyében felkérte a kormányt, hogy mivel törvényeink és százados joggyakorlat szerint a lelkész és tanító megválasztásával és beerősítésével az illetőséget is megnyerte és állásától csak fegyelmi ú'on és csak saját egyházi bírósága ál al mozdítható el, tehát állásban levő papjainkat és tanítóinkat az állampolgárság kérdése miatt ne zaklassa, sőt engedje meg, hogy míg itt lelkészeket magunk ne velhetünk, ilyeneket az állampolgárság utólagos megszerzésének feltétele mellett, külföldről is beállíthassunk, hittanhallgatóink bármely külföldi s így magyarországi akadémiákat látogathassanak. Ugyanezt kimondják megerősítésre fölterjesztett zsinati törvényeink is Mindezen fölterjesztésekre erideig válasz nem érkezett és egészen bizonytalan, figyelembe vétetnek-e és minő elbánásban fognak részesülni. Ha kiadós állami támogatásban nem részesülünk, intézményeinket mégis kiakarjuk építeni, aminthogy ki is kell építenünk, ha élni akarunk, akkor azok létesí tése és fentartásának gondja a legheróikusabb áldozaltételek elé állít mindnyájunkat gyülekezeteinkkel együtt, adakozás és önmegadóztatás alakjában. Utóbbira nézve konkrét terv is felmerült már lélekszám szerint évi 4 korona adózással. A zsinat még nem mert e részben törvényt alkotni; az azonban bizonyos, hogy kívülről jövő támogatás mellett is nagymérvű teherviselésre kell készen lennünk. Az illetőségi kérdésre vonatkozó felfogásunkat, hogy miképen honorálta eddig a kormány, mutatják az időközben felmerült és folyamatban levő kiutasitási esetek és az útlevelek megtagadása azoktól, akik ilyeneket Magyar-