A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1907. július

— 94 — §-ot, mely szerint a hivatalvesztésre itélt tagnak sem özvegye, sem árvája ellátási segélyre számot nem tarthat s igy a biinös mellett talán a legártatlanabbak a gyámintézet jótéteményétől önhibájukon kivül elesnek. Egyéb hiányai, hogy a testi vagy lelki fogyatkozás miatt keresetképtelen árvákat nem mondja ki feltétlenül segélyezendőknek, hanem csak hogy segélyezhetök. A törvény végrehajtása tárgyában kiadott utasítás 47. §-ának azon rendelkezése, hogy a járandóságok szept. l-ig beíizetendök, azon túl már késedelmi kamat jár, teljesen ignorálja ugy a gyülekezetnek, mint a lelkészek fizetésképességét, kik legtöbb helyen csak szept. elseje után eső konvencziő-szedéskor jutnak tetemesebb bevételhez és épen nem számit azzal a körülménynyel, hogy ugyanazon időpontban esik az iskoláztató szülékre a legsürgősebb fizetési kötelezettség. Végül az utasitás 51. §-a teljes jogi és vagyoni felelősséget hárit az egyházmegyei pénzkezelőre a kezelésért, de teljesen megfeledkezik arról, hogy viszonzásul valamelyes méltányos tisztcletdijról tenne emlitést. Ajánlom e mulasztás helyrepóllását a közigazgatási államsegélybizottság figyelmébe. Mindezen fogyatkozások reparálása szempontjából kívánatos volna, vajha még csak törvényjavaslattal s ne szentesitett törvénynyel volna dolgunk, melyen csak ujabb zsinat változtathat már. Azonban, ha rajta változtatni nem is, de életbeléptetését elhalasztani lehet. Ép ezért, tekintettel a rendkívüli megterheltetésekre, melyeket a lelkészekre ró és a kudarezra, melyet erőszakos életre hívásával e törvénynek, félő, hogy vallhatunk, meggyőződésem szerint leghelyesebb volna törvényes uton oda hatnunk, hogy egyelőre, inig a lelkészi alapfizetések 2400 koronára ki nem egészíttetnek vagy legalább visszamenőleg 200 koronás 5 éves korpótlékkal fel nem javíttatnak, a nyugdíjtörvény végrehajtása, életbeléptetése függesztessék fel. Lesz-e sikere ezen általános óhajtásnak, nem tudható; minden esetre kötelességünk a kiadott utasitás értelmében megtenni az előirt intézkedéseket, melyeket ugy a III. és VII., valamint a többi törvényezikkek életbeléptetésére az egyetemes konvent és nyomain egyházkerületünk (1. 32/1907. kgy. sz. a.) határoztak. Az egyházkerület egyik utasítására (1. jkönyv 29. §. 76. 1.), mely az egyházközségek presbitériumait kötelezi, hogy a jövő évi