A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1907. február, 1907. április

- 23 — vagyok győződve arról, hogy a szolgálatok teljesítésével, melyeket tőlem egyházam vár és melyekkel annak érdekeit előmozdíthatom, nem jövök ellenkezésbe azon elvekkel, melyeket közpályámon mindenkor szem előtt tartottam. A protestáns egyház liberális elveivel a „vallási türelmetlenség" nemcsak homlokegyenest ellenkezik, de sőt az legnagyobb ellensége, és éppen ez ellen vivja századok óta a legelkeseredettebb harczait. Azért pedig, mert küzdeni fogok egyházam véres harczok és nehéz megpróbáltatások árán kivívott és törvényben biztosított egyenjogúságának minden téren való megvalósításáért és a többi felekezet jogainak tiszteletben tartása mellett sürgetni fogom azon kötelezettségek teljesítését, melyeket az állam egyházammal szemben elvállalt és törvénynyel biztosított, — engem a „felekezetiesség" vádjával joggal nem illethet senki sem ! Ez az igazság és méltányosság érvényesülésére való törekvés és követelése a szentesitett törvények végrehajtásának. Ezen törekvésben minden elfogulatlan és törvénytisztelő állampolgárnak egyet kell értenie felekezeti különbség nélkül ! Féltékeny őre leszek egyházam erős várának, autonómiájának, minek köszöni annyi viszontagságok közt fennállását. Különösen szükségesnek tartom ezt hangsúlyozni ma, amidőn az államhatalom végre megkezdette azon kötelezettségek teljesítését, melyekre több mint félszázados törvény kötelezi. Körültekintő óvatossággal kell mérlegelnünk minden, az egyház részére felajánlott államsegélyt, nehogy annak fejében a hatalom részére ellenőrzés vagy felügyelet czimén oly jogok köttessenek ki, amelyek rést ütnek védbástyánkon : önkormányzati jogunkon. Az állami és társadalmi rend felforgatására törő mozgalmak és áramlatok között, miknek nézetem szerint legfőbb rugója a vallástalanság, a vallásosság emelése és a népoktatás fejlesztése fokozott fontossággal bir. A lelkészi kar a közelmúltban életbeléptetett törvénynyel, a tanítói kar pedig a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat törvényerőre emelésével, megszabadul azon nyomasztó anyagi gondoktól, mik eddig vállaira nehezedtek s működésére gyakran bénitólag hatottak. Egész valójával magasztos hivatása teljesítésének szentelheti tehát magát mindkét kar. Egyháza és hazájának egyaránt becses szolgálatok, miket végez a vallásosság, az egyházhoz való törhetetlen