A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1907. február, 1907. április

— 14 — búcsi, Balogh László megyercsi, Dóczé Bálint k.-szt.-péteri, Erdeös Ákos nyitrai, ifj. Bugár Lajos n.-megyeri, Sydó Benő alistáli, Dávidházy János ó-gyallai, Végh Péter csúzi és Szabó Ferencz marczelházai egyházközségi képviselők. Távolmaradásukat igazolták : Konkoly Thege Béla, Tóth Lajos és Vargha József tanácsbirák. A közgyűlés megnyitása előtt a megjelent tagok és érdeklődők a komáromi hitrokonok templomába vonultak ; az ünnepélyen megjelentek az ág. hitv. ev. testvérek lelkésze s gondnokai, ugy Komáromvármegye és Komárom szab. kir. város törvényhatóságainak első tisztviselői által vezetett küldöttségek. A templomban „Ez uj reggel arra serkent" felálló ének s a 37. dicséret első versének eléneklése után Udvardy Gyula madari lelkész költöi szárnyalású imát mondott, amint következik: Udvardy Gyula madari lelkész templomi imádsága : Tóth Kálmán esperes és Kálmán Rudolf ehm. gondnok beiktatásakor 1907 április hó 25-én. Elöima : „Jövel, jövel ó áldott Szentiélek ! Égi tüzet hozz most e Sionra ; Mig áldozunk Isten nevének, Lángoljon a szivünk lobogva." Az Urnák szolgáit, Kik uj őrállóit Az Urnák ajánlni jöttek össze, A buzgóság tüze élessze. — Amen. Mindenható Isten ! Atyánk és Urunk ! Ki kezedben tartod a mindenségben futó csillagvilágok és a porban csúszó férgek sorsát ; kitől nyertük az élet fényét s kitől majdan megadással fogadjuk a halál árnyékát: hozzád fohászkodunk. Hozzád ! ki adod és elveszed, örömökkel ékesited és fájdalmakkal terheled meg a földi életet. Hozzád ! ki adod a szivettisztitó bánatot, de egyedül Te el is oszlatod ; Te küldöd hozzánk kegyelmedből azokat, kik életünket megédesítik és boldogítják és a Te szent akaratod szakitja ketté a boldogságot termő szeretet kapcsait.