A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1905. július

- 84 — A fent előadottakhoz a feleknek hozzáadni valójuk nem lévén, a tárgyalás befejeztetett, a bíróság határozathozatalra visszavonult, majd nyilt ülésben kihirdette a következő ítéletet: ítélet: Czike János örököseit az 1903. év márczius 12-ig esedékes összes lelkészi javadalom megilleti, amennyiben azt, vagy annak egyes részeit néhai Czike János még életében fel nem vette volna; őket terheli ugyanaddig a helyettestartás kötelezettsége is. Az örökösöket illető öszi vető czimen az összes lelkészjavadalmi földek felerészének 1903. évi terméshaszna, tehát az 5/

8 részben rozszsal bevetett földek terméséből 4/

8 rés

z> míg Gulyás Lajos hivatali utódot ugyanabból '/

8 rés

z illeti, vagyis a megosztandó 24 kereszt 1 kéve rozsból az örökösöké 4/

8 rész arányában 19 f 6 kéve, Gulyás Lajosé 4/

8 rész arányában 4 f 21 kéve. Mivel pedig Gulyás Lajos saját beismerése szerint 1903 augusztus 5-én a maga részére 11 f 5 kévét vitetett be, 6 f 10 kévét tartozik Czike János örököseinek visszaszolgáltatni, illetve ennek 1903. évi folyó árát, 50 korona 40 fillért 5°/

0 kamataival 14 nap alatt megfizetni. A kérelem azon részével, hogy a kápláni fizetés után az állami adó kit terhel, a bíróság, mint nem reá tartozó kérdéssel nem foglalkozik. Indokok: Néhai Czike János 1902. év őszén az összes földek felét teljes joggal bevethette, mivel az esperesi hivatal által hiteles alakban kiállított és csatolt lelkészi dijlevél a földek mivelésére vonatkozó megszorítást nem tartalmaz. Ez a dijlevél néhai Czike János hivataloskodásának utóbbi éveiben már érvényben, tehát reá nézve irányadó volt, mivel pedig e dijlevélben az ugaroltatás a lelkészre nézve kötelezöleg kimondva nincs, néhai Czike János a lelkészi földek harmadát ugaron hagyni köteles nem volt. A Gulyás Lajos által beterjesztett, 1847-ben kelt lelkészi dij-