A Komáromi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1896. június

— 24 néki, hanem, hogy ő szolgáljon sokakért.« — Több talentummal, nagyobb körben működik az esperes, kit a közbizalom elsővé tett szolgatársai között, de éppen ez kötelezi őt a szolgálatra Urunk szavai szerint: »Valaki tiköztetek első akar lenni, legyen a ti szolgátok.« — Terhesnek is neveztem az esperes szolgálatát, mert valóban az egyházi közigazgatás, a kormányzat gondja legközvetlenebbül őt terheli. Terhes a teendők nagy száma, fontossága s a felelősség miatt. Őrködni a tan tisztasága fölött, hogy meg ne elegyittessék emberi parancsolatokkal, testnek hiu bölcseségével ; őrködni az erkölcsök tisztasága felett, hogy a hivek Isten templomának ékességei legyenek ; — őrködni az egyházak felett hogy, azokban legyen törvényes rend, anyagi jólét s lelki békesség; — az iskolák felett, hogy bennök a bölcsesség kezdete, az isteni félelem tanittassék ; ezeken kivül felügyelni az Ur szőllőjének hivatalos munkásaira is, hogy a mely szolgálatot az Urban vettek, azt betöltsék,» — és hogy kivül és belül és lent és fent mindenek ékesen és jó renddel légyenek: mindez első sorban az ő hivatalos kötelességéhez tartozik. De nyugodtak vagyunk mi a felől, hogy e szolgálat Nagytiszteletüséged kezeiben, jó kezekre van bizva, olyan munkásra, a ki a munka terhét hiven fogja hordozni, mint a Jézus Krisztus jó vitéze! Éppen azért állította a közbizalom nt. esperes urat a kormányzat élére, mert az egyházmegyei ügy kezelésben való eddigi hosszas, folytonos és tevékeny részvéte, gyakorlati érzéke, a törvények s szabályrendeletekhez szigorúan alkalmazkodó magatartása, tan- és pénzügyéink körül elért sikerei s szerzett érdemei kezeskednek arról, hógy uj hivatalában ez egyházi kormányzat feladatait is jó sikerrel fogja megoldani. — Tisztviselő társainak jóindulatára, készségére mindenkor számithat Nagytiszteletüséged. De ne feledje soha Pál apostol mondását — és ez tartsa fent és fokozza mindig munkakedvét, hogy »Isten mellett szolgák vagyunk,» továbbá, hogy »az egyházi szolgák, kik jól forgolódnak kettős tisztességre méltók.« E kettős tisztesség vagy jutalom lesz: a mi elismerésünk és a jól végzett munka jutalma Istenuél. Isten áldása legyen életén és működésén !