A Drégelypalánki Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1941. július

Szabad tudni a foglalkoztatottnak, hogy minek az alapján foglalkoztak vele. Ha pedig szerepelni vágynak a lányok és csak ezen az alapon jönnek össze, akkor szerepeltesse őket a leánykör, hiszen kézenfekvő, hogy a szereplés lépvesszőjével igen könnyű őket Krisztus felé irányítani. Hajlandó vagyok körömszakadtáig védelmezni azt az álláspontot, hogy a belmissziói munka kézzelfogható és nem elvont. De csak akkor, ha a Szentírás az alapja. Méginkább mernék lándzsát törni azon igazság mellett, hogy az egyház missziói munkája „lelki" munka. De csak akkor, hogyha ezt a lelkiséget nem lehet „kézzel megfogni!" Magyarul — a belmissziói munka nem bibliamagyarázatból áll. Ha csak ez van meg belőle, akkor az igehirdető szétpredikálja az összejövetelt. De az Igének mégis át kell hatnia az egész munkát. Mint sónak a kenyeret, a paprikának a főzeléket és a tűznek az egész készítményt. A drégelypalánki egyházmegye gyülekezeteinek missziói munkája a jelentésekből részletesen is áttekinthető. Látható a jelentésekből, hogy vannak egyházak, amelyekben mindent megtesznek, amit emberi lélek, erő és idő megenged. De vannak gyülekezetek, amelyek még mindig nem tartanak ott, ahol a bennük és vezetőikben rejlő értékek következtében állhatnának. Reméljük, hogy a jövőben ezeknek jelentéseiben is fejlődést fogunk látni abban a valóságban, amely kizárja a jelentésjavulást az őszinteség és az igazság rovására. Őszinte fájdalommal és szomorúsággal kell látnunk, hogy az egyházmegye két törpegyülekezetében, filiájában semmiféle munka nincs. A jelentést teljesen űrlapként vissza is küldhették volna, mert igy sincs benne semmi. Az egyházmegye a fájdalomnál azonban nem állhal meg. Ha a baráti szeretet figyelmeztető szava nem elég serkentő erő, akkor keményebb módszerek következnek, amelyek megértetik az illetékesekkel, hogy éppen ott van szükség a legnagyobb erőfeszítésre, ahol a legkevesebb remény látszik az élet felébresztésére. Ez a két filia még nem halott, álljon melléje a hegyeket ingató hit és szolgálat és akkor a maguk kicsinységében ezek is élni fognak. De az tűrhetetlen még állapotnak is, hogy a halódó gyülekezetek csak arra legyenek alkalmasak, hogy semmittevésért kenyeret adjanak kötelességmulasztó embereknek. Van még egy általánosságban mondható jelentenivalóm. Az 21