A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1943. július

nagytiszteletű és Tekintetes EQYHRZMEQYEI KÖZGYŰLÉS ! „Adjátok meg azért mindenkinek, amivel tartoztok!" (Róma 13: 7) Ma mindannyionk első gondolata a legelső magyar emberé s a pátriárkák korának küszöbén a magyar sziv törhetetlen hűségével, igaz hálájával s ragaszkodó szeretetével köszöntjük őt. Külső és belső feszültségek roppant válságában, amikor történelmünk legnagyobb vihara tombol körülöttünk és felettünk, Isten különös kegyelméből állította a vezéri helyre, mint a magyar kötelességteljesítés, józan bölcsesség, férfiasság és az áldozatos hazaszeretet mintaképét. Imádságos szívvel kérjük a Mindenhatót, adjon esztendeihez esztendőket, oltalmazza meg drága életét, hogy a nagy válságok megpróbáltatásainak tüzes kemencéjéből elvezethesse népét a szenvedésben újjászületett, fiatal boldog Magyarországba. Fény nevére, áldás életére ! A nagy világégés, amelynek az adottságok és tények vaskényszere folytán immár két esztendeje tényleges résztvevői vagyunk, a totális légiharc megkezdésével minden jel szerint uj fázisba lépett. A magát keresztyénnek álcázó nyugati civilizáció letette álarcát, ijesztő mezítelenségében áll előttünk, a ősemberi pusztító vadság, az elvakult gyűlölet és a minden erkölcsi gátlástól felszabadult szenvedély : „Mig vér ömöl s ezer élet enyész, A harcra mosolyogva a sir ura néz. Csont ajkin a káröröm igy vigyorog : Hah, száz temetőm telik általatok." (Tompa) * 3