A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1934. február

40 Az elmúlt esztendő az évek óta pusztitó szellemi és az ebből folyó gazdasági, társadalmi és politikai krízis félelmetes kibontakozását hozta. Szemünk előtt folyik le a világnézetek harca a falu lelkéért. Az eszményeiben megrendült, vagy csalódott desilluzionált tömeg könnyű prédája a kaleidoszkopszerü változatokban jelentkező jobb és baloldali végleteknek. Az utolsó két évtized sötét mérföldkövénél magunkbaszállva látjuk, hogy romokban hevernek őröknek vélt intézmények, csődöt mondottak megdönthetetlennek hirdetett tudományos dogmák, gazdasági, politikai, társadalmi életben a rendszertelenség az egyetlen rendszer. Kérdem, nem az Isten különös kegyelme e az, hogy a korszellem kísértései, az általános szétesettség és lethargia idején, amikor a kulturemberiségben nincsen lenditő erő, összefogó eszmény, ezek, a mi kis református ekklézsiáink állanak templomaikkal, iskoláikkal, sőt élniakarásukkal, hivatásuknak nem egyszer fényes bizonyságait adják ? Hogy mit hoz a jövő s mit rejteget egyházunk, népünk számára? — nem tudhatjuk. De azt az egyet tudjuk, hogy az evangéliumi igazság örök és megdönthetetlen s a mi református egyházunk annak szolgálatában hegyen épült város azon a fundamentomon, amely vettetett s amely a Jézus Krisztus 1 S ebből következik a boldog felismerés, hogy Isten kiváltságosai vagyunk, mert a reí. egyházban szolgálhatjuk a Jézus Krisztus legszentebb ügyét. A ref. egyház égő csipkebokrából századokon át ragyogó fénnyel áradt magyar népünkre az örök igazságok tüze s ma is zeng az isteni kegyelem erőinek szava : „Az a hely, amelyen állasz, szent föld". (11. Mózes 3., 5.) 2. Az eddigi gyakorlat alapján érintenem kell — hacsak röviden is — az egyházpolitikai problémát, ref. egyházunk rendezetlen áliamjogi helyzetét s ebből kifolyólag a függőben levő, első sorban a lelkészi kart érdeklő anyagi ügyeket. Szükséges ezekkel foglalkoznunk, mert egységes és egészséges közvéleményt csak az egyházmegyék plebiszcituma révén remélhetünk. A júniusi konventi ülésről hivatalos lapunkban megjelent közlemény szerint zsinati törvényeink felterjesztésre készen állanak. Ugylátszik, ezen kérdés rendezése előtt egyéb függő ügyeinket illetőleg az államkoirnány részéről nem várhatunk érdemleges döntést. Regisztrálom tehát egyszerűen azt a tényt, hogy az 1919—1920. évekről visszatartóit