A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1921, 1922, 1923, 1924
J 6 magyarságunkat, mit megtagadni soha nem tudunk és nem fogunk. Leszünk kötelességteljesítő, törvénytisztelő állampolgárok, de az új államalakulatban is magyarok; az itt élő különféle nemzetiségű népekkel békességesen együtt élő, együtt munkáló polgárok, de tántoríthatatlanul igaz és hű magyar reformátusok 1 Elitéltek és elitélnek bennünket, kárhoztatják eljárásunkat, megvádolják magyarságunkat éppen azok, a kik elhagytak bennünket, a kik erősebbek s mint ilyeneknek jóakaratúlag tanácsolni, irányítani, segíteni kel'ett volna — Ugy vezetőségünk mint egyházmegyénk és lelkészeink felemelt fővel állanak a történelem -ítélőszé k e el é . — Egyházkerületünk .Dunáninneni Egyházkerület" cimen megalakult, püspóke, fő^ondnoka és kerületi tisztvise'ői megválasztattak, Junius 22-én Pozsonyban tartott kerületi gyűlés alkalmával, a püspök ünnepélyesen a templomban hivatalába iktattatott, vele a főgondnok és a megválasztott tisztviselők a törvényben megkívánt hivatalos esküt letették. — Az egyházkerületi közgyűlés megválasztotta a Konvent tagjait és a konvent első ülését Julius 3-án tartotta Rimaszombatban, hol kimondotta a legfőbb törvényhozó testületnek a Zsinatnak egybehívását. — Mind ezen intézkedések a helyzet szükségképpeni folyományai voltak. — Két éven át a passivitás álláspontjára helyezkedtünk, de szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy hovatovább elerőtlenedünk, elgyengülünk, mint oldott kéve széllyel hullunk, éppen azért ha elpu-ztulni nem akarunk, még meglevő erőnket összeszedve, a cselekvés terére kellett lépnünk. Áttérve egyházmegyénk beléletének ismertetésére, a .következőket vagyok bátor előterjeszteni : -Nem-mondhatjuk, hogy a hit- és vallásos élet kihalt volna híveink kebeléből, de mégis fájó szívvel kell látnunk а hosszú háború szülte téves nézeteket, ferde kinövéseket, a szociáiizmus, a kommunizmus téves nézeteit, romboló, világot felforgatni akaró, mindent, kiváltképpen а hitet а vallást az emberi keblekből kiirtani törekvő, főképpen a krisztusi eszméket s igy, elsősorban a ker. vallást és magasztos intézményeit, lerombolni igyekező munkáit. — Megrázkódtatta ez kontinensünk egész társadalmát, sok helyen ledöntötte, romok alá temette századok alkotásait, ipar, művészet, általában az emberi szellem nagyszerű vívmányait és ez a romboló vihar nem hagyta érintetlenül egyházunkat, egyházi életünket sem,
