A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1920. április, 1920. június, 1920. december

ее 13. Espereshelyettes bemutatja jelentését, melyet a közgyűlés a következő határozatokkal fogad el : ESPERESI JELENTÉS. — 1920. év. Nagy tiszteletű s Tekintetes Egyházmegyei Közgyűlés! Az egyházi törvények I. t. cz. 164. §. rendelkezése folytán vettem át az esperesi hivatal vezetését, nem örömest, belekényszeritve, fájó szívvel s azon remények között, hogy csak pünkösdi királyság lesz az én tisztem, nem fog sokáig tartani ; nem gondoltam, hogy eddig is tartson. — De hát minden Istentől van, az ő utai nem a mi utaink, ő parancsol, nekünk engedelmeskednünk kell ; ő előírja kötelességeinket, nekünk teljesítenünk kell. Azok a kötelességek, melyek az esperes elé vannak szabva, mindenkor, de különösen a mai viszonyok mellett nagyok és felelősségteljesek. Csak aki elhívott és elküldött bennünket, adhat erőt ; csak őt kérem, hogy erősítse meg erejét az én erőtlenségemben ; támogasson, hogy tántorgás nélkül járhassak ; világosítson, hogy el ne tévedjék ; ruházzon fel azzal a reménységgel, mely egy jobb és boldogabb jövőt igér és soha einem fogy. Alighogy átvettem az esperesi helyettesítést julius 21-én egyházi és iskolai életünkben nagyfontosságú s a jövőre nézve nagy horderejű dolgok történtek. Ugyanis julius 29, 30 és 31-én történt a tanitóifizetések a „Javadalmi Jegyzőkönyvek" felvétele a mostani tanfelügyelőség részéről. Bár személyesen jelen voltam és minden erőmmel arra igyekeztem, hogy egyházunk érdekei megvédve legyenek, hogy legalább a kántori javadalmak jövőre nézve biztosíttassanak : a legtöbb kántortanitói fizetések mint tisztán tanitóifizetések lettek felvéve és megállapítva a tanfelügyelőség részéről, ugy hogy kántori fizetés sok helyen nincsen, vagy nagyon csekély, megállapítva, — pedig elvitázhatatlan tény, hogy tanítóink, különösen hol egy tanitó van, kántortanítók ; az iskolákat fentartó egyházak, a dijlevélileg felajánlott és biztosított fizetést, nem csupán tanítói, hanem kántori fizetésképpen is adják és szolgáltatják ki, sőt ha a történelmi multat vizsgáljuk, előbb találjuk megállapítva a kántori díjazásokat, lévén a munkakör a kántori teendők elvégzése, a vallás tárgyak tanítása és az olvasás, irás és számolás. A két-kántori és tanítói fizetés szorosan össze van kapcsolva — a legmesszebbmenendő szétválasztással is, a kántortanitói javada-