A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1914. június

81 lalja az elnöki tisztet és vezesse oda az egyesületet, hogy egymást megértve sikeresen munkálkodhassunk. Közgyűlés Kuszár Károlyt egyhangúlag elnökké választja. Alelnök Huszár Károlyt megválasztott elnöknek jelenti ki. Huszár Károly megválasztott elnök megköszöni az egyesületnek személye mellett kifejezett és megnyilvánult bizalmat; két dolog készteti, hogy elfogadja elnökséget: 1. Az egyesület és a gyámolda szorosan egybe van kötve és ketten képeznek egy szerves egészet. 2. A jelen viszonyok között az egyesület régi jó hirnevét kell visszaszereznünk. Ehhez az egyesület öszszatartó bizalma kell. hogy mind az egyesület, mind a gyámolda virágozhasson. Elnök komoly munkát kér az egyesülettől, esak addig marad az elnöki székben, mig az egyesület bizalma benne lesz és mig ez a helyzet, szanálva lesz. Ígéri, hogy mindig és mindenkor az egyesület javát fogja szolgálni 4. Az egyesület uj népiskolai tankönyveinek bírálata. Előadja : Végh István. A tankönyvek sorba véve, a bírálat a következő: a) Fülöp-féle „Imakönyv" első része a verses imák sikerültnek mondhatók amennyiben a gyermek a verses imákat kedvvel és gyorsan megtanulja. Amilyen sikerült első fele. nem lehet ugyanazt mondani a másik feléről. A második rész imái ugyanis nem elég gördülékenyek, nehézkesek. Csupán a „Hazáért" e. ima mondható egyedül sikerültnek. Alapos átdolgozásra szorul. b) Fülöp József-féle „Hit és Erkölcstan." Annak idején Végh Istvánhoz volt bírálat végett kiosztva. Miért lett díjazva és kötelező használatra előirva nem érti. Stilusa nehézkes, történetiek, nyelvezete nehezebb, mint magában a Károlyi-féle nagy bibliában. Az egyes történetek végén levő tanulságok tanulságosan dogmatikusak. E tanulságoknak rövideknek, velőseknek. megkapóknak. nem pedig dogmatikusan okoskodóknál- kellene lenni. E mii azért nem egészen rossz, de jónak sem mondható. Nagy hibája, hogy nem tud a gyermek lelkületéhez le-