A Barsi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1911. július

— 59 — csei lakosokat, mint Váradhoz tartozó külbirtokosokat azért, mert a 25%-os egyházi adót minden külbirtokos köteles fizetni ; az egyházi adót 1906 évig fizették ; a váradi egyház által az adó fizetésére a szokásos gyakorlat által felhiva lettek ; a reájuk kivetett adó ellen esetről-esetre fellebezéssel nem éltek, az ellen kifogást nem emeltek, sőt hajlandók voltak kötelezett voltuk tudatában évi ad Íjuknak megfelelő tőkét bocsátani az alsó váradi egyház rendelkezésére ; reájuk mint kiilbirtokosokpa új egyházi adó nem vetetett ki, mivel adó kulcs változás a váradi egyházban nem volt, az évi adó ugyanaz maradt, mely összege volt 1906-ban is ; az alsó váradi egyháznak azon engedékenysége, hogy a hátralékos egyházi adót közigazgatási utou nem hajtotta be, az E T. III. e- 24. §-a szerint éppen nem lehet oka annak, hogy kötelezettségük alól felmenthetők lennének s. mint külbirtokosok adót ne fizesenek. Felebbezésnek helye nem lévén, az itélet jogerős. Jf. Tárgyalás alá került Tóth Pál kiskálnai tanítónak a kiskálnai egyház ellen beadott kertpótlék fejében fizetendő évi 20 korona összeg iránti—keresete. Jelen vannak : Pat ty Károly esperes és a tárgyalást vezető Kovács S. Endre e. in. gondnok elnöklete alatt Biliary Kálmán, Varannay Lajos, Kováé ; S. Lajos, dr. Kersék János, Varannay Sándor, Czeglédy Sándor, Csekey Dávid, Akúcs Lajos tanácshirák ez utóbbi jegyzőkönyvvezető is. A felek részéről jelen vannak a kiskálnai egyház képviseletében Somogyi Lajos lelkész, Szűcs Gergely gondnok és Tóth Pál panaszos. Felhivatván a bíróság tagjai, érdekeltséget senki sem jelentett s miután a felkérdezett felek sem emeltek a bíróság ellen sem érdekeltségi sem illetékességi kifogást, elnök a bíróságot a fentebb megnevezett tagokból szabályszerűen megalakultnak jelentette ki, s kapcsolatosan elrendelte az ügy érdemleges tárgyalását és felhívta Csekey Dávid referenst az ügy előadására. Az ügy ismertetése után elnök felszólította a feleke t, az ügy érdemére tartozó előterjesztéseik megtételére, minek folytán Somogyi Lajos lelkész, hivatkozva az egyház közismert szegénységére, kijelenti, hogy a múltra nézve nem képesek a tanitó-kü-